Szívek dallama: Mindig van remény

16.Fejezet: Néma vihar

Mesélői szemszög:

Az ég egyre sötétebb lett a felhőktől eltakarva a Holdat és a csillagokat. A két ló ugyahogy nyugodtan ácsorgot a barlangban ám Hiroto és Izumi egymásmellett ültek és elmerültek saját gondolataik tengerében. A kinti vihar egyre hangosabb lett még bennük az érzéseik inkább csak néma vihar ként cikáztak. Egy hirtelen mennydörgés miatt Amigo majdnem kirohant a barlangból ám Hiroto és Izumi egyszre fogták meg a kantárját ugyanot. A két kéz ugyanot markolta meg a kantárt és ahogy enyhült a szoritásuk annál nyugtatobban nézztek egymás szemébe.  Pár percig így álltak majd rá eszméltek és elengedték egymás kezét és a kantárt is. Beljebb terelték Amigot majd vissza ültek.

Miért pont ilyen viharban kell keresgélnünk, főnők?-kérdezte kintről egy hang mire a barlangban lévők felfüleltek-

Mert ezt kaptuk parancsnak fafejű.-rivalt rá a másik hang-

Ez Zeref..-suttogta maga elé Izumi-

Tehát megint ők azok..-suttogta vissza Hiroto-

Hirtelen egy nyeritést hallotak kintről sőt kiabálásokat is. Ekkor felálltak a földről ahol edig ültek.Kicsit közelebb mentek a barlang bejáratához hogy szemügyre vegyék mi történik.

Ez a kereset ló! Gyerünk kapjuk el! Most!!-kiáltota az egyik-

Aki hagyja meglépni az büntetésben részesül! Hozzátok ide de élve!-kiáltota Zeref-

Izumi szemei kipantatak és az esti fáradtságnak nyoma sem volt már szaladt is volna ki amikor egy kéz ami a csuklojára fonodott megállitota. Óda pillantot és a fekete szempárral találta szembe magát amelyek a kék szempárt fürkészték.

Nem mehetsz ki egyedül és nem is hagyom, tehát veled megyek.-válaszolta Hiroto elent mondást nem türöen mire a másik csak bolintot-

Majd kirohantak a szakado esőbe.Nem kellet túl meszire meniük a barlangtól meglelték Zerefet aki épp akkor nézzet háttra. 

Oh a fekete  és Izumi ..-mondta kissé meglepödve Zeref de folytatni nem tudta mert megjelentek az emberei-

Főnök..-kezdte volna az egyik-

Tudjátok mit a lovat majd később most kapjátok el őket de szintén élve!-mondta Hirotora és Izumira mutatva-

Az emberei megindultak feléjük ők pedig már fel készültek a támadásra és egy lopva egymásra nézzés után egyszere nézztek az ellenségekre.

Sziasztok. Tudom ez sem túl hosszú rész lett,de a folytatás hamarosan érkezik. Bye.Addig is egy nem saját vers de az egyik kedvenc költömtől van és én imádom. :

"Tedd a kezed 
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.

Úgy őrizz,mint
ki gyilkolna,
mintha életem
életed volna.

Úgy szeress,mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna."

József Attila-Tedd a kezed