Szívek dallama: Mindig van remény

29.Fejezet: Ébred a táj

Wendy szemszöge:

Már egy hete hogy visszatértünk a kirucanásból egy teljes évig távol voltunk,de ez most nem lényeg. Most mindanyian Izuminál vagyunk. Már elkezdtek hosszabbodni a napalok de még nem teljesen. Izumit meg győzni arről hogy pihenjen olyan mint egy vadlóvat betörni szinte lehetetlen esetleg félig összejön vagy a megfelelő személynek sikerül is. 

Tehát Will szerzet barátnőt még távol voltatok?-kérdezte Váléria-

Nem, nem szereztem őt régota ismerem egy távlovas versnnyen ismerkedtünk meg.-vágta rá Will a kanapén ülve-

Hogy hívják?-kérdeztem meg-

Alexandra Sarah Blakewood a neve miért?-válaszolta Will-

Áh értem már és ismerem.-mondtam majd Izumival össze nézztünk és nevetésben törtünk ki-

Honan?-kérdezte Sota- 

Öm most mi történt?-kérdezte Milágrosz-

Semmi csak még nem is mutatkoztam be..-kezdte Wendy- Wendy Blakewood szolgálatotokra.

Mii??-Will megugrott kicsit a kanapén-Te mind végig tudtad?-nézzet később Izumira-

Persze, de egyikötök sem kérdezte. Wendy és Alexandra ikrek bár nem annyira hasonlitanak külsöleg egymásra.-magyarázta Izumi-

Haver ne légy olyan ideges.-kezdte Hiroto-

Könnyű azt mondani.-mondta Will-

Hé, ha ez megnyugtat nem terveztem neki elmondani.-vágta rá Wendy-

Rendben.-mondta Will-

A legtöbben külön beszélgetésekbe fogtak, én meg Sam figyeltünk csak egy érdekes és fura beszélgetésre ami a legjobb barátaink között zajlot le.

Te most durcizol?-kérdezte Hiroto a mellette ülő Izumit-

Mi? Nem, dehogy is.-mondta Izumi és a mellkasa előtt összekulcsolta a kezeit-

Akkor miaz?-folytata tovább Hiroto közelebb hajolva kicsit Izumihoz-

Csak ki szeretnék menni..-kezdte Izumi ám befejezni nem tudta mert Hiroto felkapta és elindult vele ki- Hé, tegyél le! Tudok járni.

Tudom, de nyugadj le kicsit.-mondta Hiroto mikor kiléptek -

Körbe néztek és a Napfény átszürödött a felhők és rügyező ágak között. Sammel össze nézztünk.

Te is láttad?-kérdeztem-

Igen ritkán láttni Hirotot ilyen életvidámnak és kedvesnek. Ne érts félre de nem mindenkivel jön jól ki, de ők ketten valahogy jól megértik egymást.-mondta Sam-

Igazad van.-vágta rá Wendy-

Hiroto szemszöge:

Beléptünk az istállóba és a lovaink észrevettek minket. 

L..Letenél mostmár kérlek?-kérdezte Izumi-

Persze.-válaszoltam majd letettem-

Köszönöm. -válaszolta majd oda ment Soulhoz -

Nincs mit. -válaszoltam közben Fire nyakát végig simitottam-

Kiléptem a boxból és a bejárat felé néztem ám hirtelen egy szoritást éreztem a ruhám anyagján.

Kint tudnál még velem maradni?-kérdezte Izumi a földet nézzve és a polom szoritotta-

Persze, nem is akartam be menni.-válaszoltam-

Felültünk a széna padlásra beszélgetni bár legtöbb időt csendben voltunk de nem volt kinos csönd élveztük hogy újra jobban vagyunk .

Sziasztok tudom rég volt rész. Szép napot nektek.