Furcsa dolog a szerelem...

7.Még egy repülés

-Charles nekem te..-kezdtem bele.
-Csak azt ne mond,hogy neked nem tetszek vagy egy fél órán keresztül nézted mosolyogva ahogy alszok.-már szóra nyitottam volna a szám de hangos kopogtatásra lettünk figyelmesek ...
-Hazel?-kerekedett el Lando Norris másnapos fáradt szeme Charles ajtaja előtt.
-Te mi a faszt keresel itt?-kezdődött a magyarázkodásos folyamat,de nekem se kedvem ,se időm nem volt magyarázkodni hiszen este száll fel a repülő és lehet csak egy estét töltöttünk Isztambulba nekem szanaszét voltak a dolgaim a tegnap esti vacsora miatt,viszont a kulcsom még mindig sehol..
-Nem találtam a kulcsom te nem voltál olyan állapotban így itt aludtam -magyaráztam neki.-De ha már itt tartunk nincs nálad a kulcsom?-kérdeztem a fiút aki még mindig pipa volt arra hogy Charles Leclercnél töltöttem az éjszakát.
-Pont ezért kopogtam.. nem vetted fel és gondoltam megkereslek a fiúkkal..
-Akkor megvan a kulcsom??-csillant fel a szemem mert már nagyon ott akartam hagyni mind a kettőjüket.
-Tessék -adta a kezembe ezzel meg is indultam kifelé Charles szobájából.
-Találkozunk a reptéren?-kiálltott utánam a fiú.
-Igen ott!!-kiálltottam vissza mosolyogva majd Landoval együtt bementünk a szobámba és amíg én pakolásztam ő nézte a TV-t.

-Hölgyeim és uraim!Rendkívüli hír!Lencsevégre kaptuk a híres forma1 es pilótát az Isztambulba tartó repülő első osztályán feltételezett barátnőjével.Charles Leclerct még nem sikerült megkérdeznünk az esetről de forrásunk szerint a sportoló barátnője..-mondták be a híradóban mire elkerekedett szemekkel néztem rá a haveromra aki csak bambult maga elé ezzel kikapcsoltam a Tv t ahol azt fejtegették hogy mutatkozhatok Charlessal ha eddig Lando Norris barátnője voltam.Téboly...

-Ne ne ..Hazel bele se kezdj-mondta Lando majd folytatta én meg megsem mertem szólalni nagyon nem hiányzott vele egy veszekedés.Itt az első versenyhétvége nem akarom hogy ideges legyen.
-Nincs köztünk semmi és nekem te vagy az első azért vagyok itt hogy támogassalak és hogy segítsek ahol tudok,nem még több aggodalmat okozni neked Lando-öleltem meg a fiút majd együtt összepakoltunk és lementünk korai ebéd,késői reggelire.

-Sziiaaszzookkk!!-jött oda Alex én pedig mosolyogva megöleltem,nagyon jóba lettünk tegnap amikor segített és megnyugtat hogy tudok barátkozni a fiúkkal.
-Albonoo!-rázott kezet vele Lando és együtt odamentünk a többiekhez.Az asztalnál Oscar,Yuki,Carlos és Pierre ült.Úgy láttam rajtuk sokáig tartott az este,ami azért érdekes mert szerintem Lando ivott a legtöbbet mégis olyan aktív hogy lemerném fogadni az egész tegnapi csak színlelés volt.
-Na és Hazel várod már hogy Bahreinbe legyünk?-kérdezte izgatottan Oscar.
-Nagyonn!!-mosolyogtam majd tovább beszélgettünk és fél 12 fele elindultunk a cuccainkért hisz jöttek értünk és indultunk a reptérre.
-Miért kell ilyen korán odamenni?-értetlenkedett Norris ,pedig kettőnk közül ő már megszokhatta az állandó repülést,várakozást stb.
-Ne hisztizz már-forgattam meg a szemem.

A reptér nem volt messze de elég idő volt arra hogy letöltsek vagy 3000 dalt amit hallgathatok az út közben.
-Itt vagyunk!-jelentette ki a taxis majd segített a csomagokkal és mikor összeszedtük a bőröndöket elindultunk a biztonsági ellenörző pontra.Átvilágították a futószalagra tett bőröndjeinket majd egy pár órás reptéri nézelődés vette kezdetét.
-Hazel ezt nézd!-mutatott egy tőlünk pár méterre álló boltra.-Ott vannak McLarenes pólók nézd!!-mutatott az egyik 4 es számú versenyautós ruhadarabra.(Lando rajtszáma)
-Bemegyünk és megveszem a pólót neked!-mondta el mosolyogva a tervét így is tett és pár perc múlva rajtam volt a póló.
-Fordulj meg!-kérte a fiú
-Mégis miért ?-értetlenkedtem de végül úgy tettem ahogy kért és egy tollak kezdett írni a hátamra.
-Így ni-fordított vissza maga felé.-Mostmár aláirt pólód van vigyázz rá sokat ér!-mosolygott Lando és a pólódedikálást követően megindultunk a 13 as kapu felé mivel a repülőnkre megkezdődött a felszállás.
-Nem egymás mellett ülünk?-kérdeztem szomorúan mikor megláttam hogy a haverom jegye pár sorral az  enyém után van.
-Amúgy miért nem magángéppel közlekedünk elvileg a forma1 fő eleme a pénz hol a magánrepülő?-értetlenkedtem poénból.
-Az a legjobb három csapatnak van..vagyis ők megengedik maguknak a magánrepülőt nekünk első osztály van ez talán nem felel meg az igényeknek hercegnő?-hahotázott Lando majd elfoglaltuk a helyünket és vártunk a felszállásra. Amikor egy ismerős ember huppant le mellém.
Charles Leclerc..
-Kicsit deja vum van neked nem?-mosolygott  a monacói.

-Kapcsolják be biztonsági övüket a felszállást megkezdjük kérem maradjanak a helyükön  míg el nem érjük a kellő magasságot!Remek repülést kívánok önöknek-szólt a hangosbemondóból a repülőgép vezető úr hangja.

És fel is szálltunk a kifitóra érve becsuktam a szemem és próbáltam megnyugodni ekkor éreztem egy meleg kezet az enyémen.Tulajdonosát pedig gondolhatjátok ki volt.Charles megfogta a kezem és így szálltunk fel a géppel együtt.
-Nyugi Hazel mindjárt vége és fent leszünk a levegőben-cirógatta ujjbegyével a tenyeremet.
-Köszönöm-sziszegtem ki egy köszönetet majd még jobban megszorította a fiú kezét mivel a turbulencia valami botrányos volt.Ide oda dőlöngéltünk én meg már azt hittem valami baj van a repülővel.

-Kedves utasaink sikeresen felszálltunk a kellő repülő magasságba.Kikapcsolhatják biztonsági övüket és helyezkedjenek kényelembe!-szólalt meg ismételten a pilóta mire elengedtem Charles kezét aki felvont szemöldökkel nézett bele szemeimbe.

Sziasztokkk itt az új rész kicsit elszámoltam magam de igyekszem kirakni részeket és írtátok is hogy tetszik szóval nagyon boldog vagyokkk❤️🥹Az Utállak imádni könyvben már vagy két hete nem volt rész és lehet pihentetem is mert semmi öteletem és a story sem az igaz de ha tetszett írjátok meg és meggondolom a dolgokat !Puszi nektek🫶🏻

2024.03.12