Ha Te is akarod

Ha Te is akarod # 10 - Ultimátum

Gabe tornacipőben, farmerban és könyökéig hajtott ingben sétált a nagy irodában, ahol két sorban asztalok sorakoztak, ezek között lépkedett, közben egy kimutatást olvasgatott. Az utolsó pillanatban nézett fel és reagált, mielőtt összeütközött volna az egyik lánnyal, aki itt dolgozott. Reflexből fogta meg a karját, hogy el ne essen, de nem volt ebben semmi több egyszerű segítségnél. A lány a lába ujjáig vörösödött, mivel Gabe fiatal volt, feltűnő, jóképű, egész kedvesnek is mondható, és a főnök a fia, ami így együtt igencsak vonzóvá tette az itt dolgozó nők számára. A lány gyorsan kihúzta magát és hátrébb lépett, nem tudta, hogyan reagáljon arra, hogy hozzáért Gabe, pedig semmi különös nem volt benne. Gabe mosolygott, mire a lány zavartan tovább toporgott, majd inkább elsietett. Gabe utána nézett, kicsit megrázta a fejét, majd folytatta az útját. Korábban valószínűleg el kezdte volna fűzni, de mióta Dannyvel járt, eszébe sem jutott még csak megfordulni sem egy lány után. Csak Dannyt látta, ami egyfelől nagyon jó dolog volt, másfelől időnként még mindig elgondolkodtatta. Mégiscsak az egész eddigi élete fordult fel azzal, hogy egy fiúval kezdett, mindig lányokkal járt, sosem fordult meg a fejében, hogy pasizzon. Danny más. Danny különleges. Annak kell lennie, ha belezúgott. Mert így volt. A Dannybe, a pimasz kis dögbe, aki van olyan merész, hogy kisajátítsa, hogy az ujja köré csavarja, hogy csak őt lássa. Gabe szerelmes volt, most először igazán szerelmes. Dannybe.

Gabe visszaült az asztala mögé, ami nem különbözött a többitől, még csak közelebb sem volt az apja irodájához, egyenlőként bánt vele, mint a többi beosztottal. Meg akarta tanítani a fiát arra, hogy honnan is kell indulni ahhoz, hogy egyszer ott üljön, ahol ő. Gabe nem szerette ezt a munkát, nem vonzotta sosem az üzlet, vagy egy irodai munka. Ő inkább... nem is tudta igazán, hogy mit akar csinálni, de azt tudta, hogy ezt nem. Választása nem volt, ő volt a következő vezetője a cégnek. Előre utálta. Ennek ellenére jól végzete a munkáját, jól tanult, mert ez volt a kisebbik rossz. Az apjával nem ártott jóban lenni, elég nyakas egy figura volt, akivel törékeny volt a jó viszonya. Sokszor és hangosan fújták már a saját igazukat, főleg Gabe kamasz korában, amikor igazán lázadt minden ellen. Mára kissé lehiggadt, így könnyebb. Gabe megnyitott egy fájlt a gépen és a lapon szereplő adatokkal kezdte összevetni. Száraz, unalmas munka, amit a háta közepére sem kívánt. Dannyt akarta, az izgalmas fiúját, aki mindig tartogatott neki valamit. Kissé el is bambult, mikor az apja szólította. Gabe felpillantott, és önkéntelenül nyelt egyet, majd az apja után indult, mikor az intett felé.

Gabe becsukta maga mögött az ajtót majd az íróasztal előtt álló két szék egyikbe leült, a bal lábát feldobta a jobbra és hátradőlt. Az apja leült a magastámlás székébe, és a fiát nézte. Az imént látta, azt a jelentéktelen jelenetet a lánnyal, ami felbőszítette. Nem itt és nem így akart beszélni Gabel, de dühös lett, hónapok óta gyűlt benne a feszültség, most elpattant a húr. A tekintete szigorú volt, ahogy máskor is, feszes a megjelenése, mint egy katonatisztnek. Gabe félre nézett, de érezte az apja tekintetét magán. A férfi hófehér ingben, fekete öltönyben feszített a székben, talpig úriember benyomását keltette, az is volt. Sokszor elgondolkozott azon, hogy Gabel mi történt, amiért ilyen lett. Mint egy csavargó, mindig ezt mondta, ha összevesztek. Azzal kiegyezett volna, ha van egy tetoválása elrejtve, neki magának is volt egy, de ez a Kézfejtől a füle tövéig varrt látvány bosszantotta. A legkisebbtől nagyon kiborult attól, ami bal szeme sarkában volt, a szépségpötty. Amikor meglátta, szó szerint azt mondta Gabenek, hogy úgy néz ki vele, mint egy XVIII. századi francia buzi. Röviden, ki nem állhatta. Most Gabe nem tudta, mit csinált, de úgy érezte, hogy valamiért megint elő lesz véve, azt nem szerette.

- Hányszor kell még elmondanom, hogy mi itt a kötelező viselet? – kérdezte az apja, mire Gabe felé fordult.

- Bocsánat, nem volt időm reggel haza menni átöltözni.