𝔸𝕦𝕕𝕣𝕖𝕪 𝕃𝕖𝕔𝕝𝕖𝕣𝕔
Hajnali ötkor sürgős telefonhívást kaptunk a bátyáméktől,akik aggódva jelentették,hogy Charlottét azonnal kórházba kell vinni,mert elfolyt a magzatvize. Ez pedig csak egyet jelenthetett;jön a második Leclerc baba!
Pierrevel akármennyire is fáradtak voltunk,azonnal átrepültünk Monacóba,és a kórház felé vettük az irányt. Vadállatokként rontottunk be Charlotte szobájába,ahol már mindenki ott volt,kivéve Lorenzot és Arthurt,akik Arthur forgalmi vizsgájára mentek. Charles felesége egyik,míg Maman a nő másik kezét szorongatta,Jules pedig az ágy szélén üldögélt.
-Mi a helyzet?-kérdeztem ahogy a bátyámék mellé léptem.-
-Öt percesek az összehúzódásai,lassan el kell kezdenie nyomni.-puszilta meg szerelme kezét Charles,aki erre hátra vetette a fejét,és hatalmasat nyögött.-Tudom szívem,tudom.-duruzsolta a fiú,és szó nélkül engedte neki,hogy fehérre szorítsa ujjait.-
Első fia születésénél Charles elájult,szóval ez elég nagy haladás.De a biztonság kedvéért a nővérek készenlétben vannak egy hordággyal.
Nem sokkal később egy fiatal férfi orvos érkezett a kórterembe,aki széttárta Charlotte lábait,és leellenőrizte mennyit tágult az elmúlt pár órában.
-Figyelem emberek,megkezdjük a szülést! Mindenkit megkérek,hogy menjen ki,és szólunk ha a gyermek világra jött.-jelentette be.-
A kisebbik bátyám rögtön okvetetlenkedni kezdett volna,de a szülész félbe szakította.
-Természetesen az apuka maradhat.-bólintotta.-
Mi mind kivonultunk a folyosóra. Jules nagymamája ölébe hajtotta a fejét,és mivel valószínűleg nagyon fáradt volt a korán keléstől,elnyomta az álom. Pierre a telefonját nyomkodta,én pedig az ajtó üveges részén leskelődtem.
-CHARLES,SOHA TÖBBÉ NEM ÉRHETSZ HOZZÁM! EGY UJJAL SEM!-ordította a vajúdó Cha.-
Uuu...
Húztam el a számat. Akkor ez tényleg nagyon fájhat szegénynek. Az első szülése viszonylag könnyen ment,de most extrán nehéz,izzasztó órák elébe nézhet. A pocakja is sokkal nagyobbra gömbölyödött ezúttal,mint Julesnál.
De hát a Leclerc kölykök már csak ilyen husisak.
-Minden rendben van Mon Amour! Minden rendben...-próbálta inkább magát,mintsem feleségét nyugtatni a bátyám,aki megint eléggé elfehéredett,és az ájulás szélén állt.-
-Hívjatok be egy nőt! Most!-kérte Charlotte két nyomás között.-
Charles az ajtó felé pillantott,s mikor meglátott engem,intett egyet a fejével,szemei pedig már szinte könyörögtek a segítségért.
Vállammal belöktem az ajtót,és oda siettem Charlottehoz.
-Audrey! Hála az égnek!-nyújtotta ki felém a kezét,amelyet nem habozva,megragadtam.-
-Oké Mrs. Leclerc,kérem próbálja meg mégegyszer.-nézett fel az orvos.-
Charlotte órákig erőlködött,mígnem könnyes arccal fordult felém.
-Nem. Megy.-préselte ki magából,és sírni kezdett.-
-Doktor úr,a császármetszés opció?-kérdezte a nőgyógyásztól Charles.-
Láttam rajta,hogy nagyon aggódik,és nem akarja,hogy szerelme még többet szenvedjen akkor,ha nem muszáj.
-Igen. Úgy látszik baba nagyon jól érzi magát az anyaméhben,úgyhogy megyünk a műtőbe!-
أنت تقرأ
Take Me Back To The Night We Met
أدب الهواةI don't know what I'm supposed to Haunted by the ghost of you Oh,take me back to the night we met 'Pierre Gasly fanfiction 'Néhol előfordulhat felnőtt tartalom és káromkodás! 'A könyvhöz tartozik egy playlist,amely az utolsó, "+" fejezet alatt talá...
