Warm Up (Larry Stylinson)

4.Fejezet

-Jó reggelt! - köszönt Louis,amikor megpillantotta Harry-t.

A férfi a konyhából jött és a hangra megfordult. Louis láthatóan jól aludt, ő azonban az éjszaka nagy részét ébren töltötte. A férfival a karjában egyszerűen képtelen volt aludni.

-Minek van itt olyan jó illata? Reggelit készítettél? - kérdezte Louis álomittas hangon.

Vajon hogyan csengene a hangja, ha nem csak aludtunk volna? - töprengett Harry, és menten elragadta a képzelete...

-Igen, már majdnem elkészült!

Louis belebújt a pulóverjébe, és lehúzogatta az alját hogy ne látszódjon kerek feneke. Harry sajnálkozva nézte. Legszívesebben, felhúzta volna, majd lehámozta volna róla az egész pulóvert.... De hát a szavát adta, hogy úriemberként viselkedik, és állja is a szavát. Csak az ég tuja, milyen nehezére esik, hiszen egész éjjel karjában tartotta, hozzásimult, lehelete a bőrét cirógatta. Még a felcsúszott Polóját is ő igazította helyre..

Louis át sétált a konyhába. Hópehely várakozás teljes ábrázattal álldogált Harry mellett, várta a reggelijét. Louis leguggolt a kutya mellé, és megvakargatta a füle tövét. Aztán Harry-hez fordult:

-Hogy aludtál?

-Egyáltalán nem aludtam.

-Miért? Annyira fáztál?

Harry csak némán megrázta a fejét, figyelmét teljesen lekötötte a serpenyőben sülő tojáslepény. Villámgyorsan feldobta,s miután megfordította, egy tányérra csúsztatta.

-Ez igen! - mondta őszinte elismeréssel Louis.

-Ne csodálkozz, ez az egyetlen étel, amit készíteni tudok. Valamit mégiscsak kellett kotyvasztanom, ha nem akartam éhen halni a kollégiumban.

Louis elnevette magát.

Nevetése felzaklatta Harry érzékeit. Ez a fiú az elmúlt 12 órában olyan érzelmeket ébresztett benne, amelyeknek létezéséről még csak sejtelme sem volt. Együtt aludt vele, és megelégedett egyetlen jó éjttal! És szívesen vállalkozna rá megint, ha ezzel nevetést varázsolhatna a férfi arcára.

Mindazonáltal megrémítette a vitathatatlan tény, hogy Louis ilyen nagy hatással van rá. Mielőbb rendbe kell hozni a motorját, s amilyen gyorsan csak lehet, útra kelni Chicagóba.

A helyzet hovatovább kezd veszélyessé válni számára. Az időjárás azonban meg mindig nem javult,sőt egyre erősebben havazott, s a tomboló szél hótorlaszokat emelt.

-Kettőnknek is elég a tojáslepény? - érdeklődött Louis.

Harry bólintott.

-És a tea víz is forr már. Reggel, amikor felkeltem, hogy kicsit körülnézzek odakinn,készítettem narancslevet. Kirámoltam a mélyhűtőt, és mindent kihordtam a pajtába, mert úgy véltem odakinn hidegebb van, mint az áram nélkül maradt hűtőben.

Louis hitetlenkedve kinyitotta a hűtőláda ajtaját.

-Ezt mind ma reggel csináltad? - kérdezte ámuldozva, és leplezetlen csodálattal nézett a férfira.

Harrynek jól esett a csodálat és az elismerés. ebből sosem elég, gondolta.

Louis a férfi karjára tette a kezét.

-Kedves tőled hogy segítettél, de igazán nem kellett volna annyit dolgoznod.

-Előbb- utóbb leolvadt volna a hűtő, és minden élelmiszered tönkrement volna - jelentette ki Harry határozottan.