2. rész

473 27 0
                                    

A vonat végre befutott az állomásra. Valahogy sikerült leszednem a bőröndöm a tartóról, és leszálltam.

Körülnéztem, és a tömegben megláttam a táborvezetőt, aki egy „TÁBOR" feliratú táblát tartott. Nagyon kreatív, mondhatom. Átfurakodtam a tömegen és beálltam a táborozók közé. Egy meglehetősen hosszú névsorolvasás után elindultunk a táborba.

A vasútállomást elhagyva szépen lassan kisétáltunk a 21. századi világból, és úgy tizenöt perc múlva már csak fákat láttam. Az út egy gyönyörű erdőn át vezetett. Kocsik zaja helyett madárcsicsergés, óriási betontömbök helyett az égbe magasodó fenyők, mogorva emberek helyett pedig őzek és nyulak - egyszerűen bámulatos. Annyira belemerültem a táj csodálatába, hogy észre sem vettem, hogy megérkeztünk.

A tábor egy kisebb hegy lábánál, egy hatalmas tisztáson volt. Nyolc faház, egy étkező és a felügyelők háza állt az élénkzöld füves terület másik végében. Ezektől nem messze egy istálló kapott helyet egy elkerített részen, ahol lovak vágtáztak. Jobb oldalunkon íjászpálya, bal oldalunkon pedig lovaglópálya volt. Csak álltam és csodáltam a helyet. Amikor a szüleim elmondták, hogy ide küldenek, azt hittem, hogy egy lerobbant kis szállás lesz, ahol csak unatkozni lehet, de már látom, hogy ez más.

- Szeretettel köszöntök mindenkit! A nevem Zayn Malik, és én vagyok ennek a helynek a tulajdonosa - mily meglepő... az egyetlen, aki öltönyben volt. Haja sötét, tekintete szúrós volt. Látta, hogy senki sem vele volt elfoglalva, ezért köhögött, hogy figyeljünk, aztán folytatta - A következő hét napban csoportokra lesztek osztva. Minden faházban négyen lesztek, de mivel csak huszonkilencen vagytok, valaki egyedül lesz. Ki vállalkozik erre? - Furcsa érzés fogott el, mikor feltette a kérdést.

Egyszerre akartam is, meg nem is. Szeretem az embereket, de azokat, akiket már ismerek, nem az idegeneket. Nem tudtam, mit kéne tennem, de szerencsére a sors döntött helyettem, mivel senki sem jelentkezett. Mindenki némán állt, a barátai kezét szorongatva. Mivel nekem úgysem volt itt senkim, gondoltam nem veszthetek sokat.

- Majd én - nyújtottam a kezem, mire a többi táborozó egy közös, megkönnyebbült sóhajjal vette tudomásul, hogy egyiküknek sem kell majd elszakadnia a kis csapatától.

- Remek - mosolygott. A fogai hófehérek voltak, és mosolya fogkrémreklámba illő. Kirázott tőle a hideg - Mondd a neved, hogy kihúzzunk a listáról.

- Lucy Anne Ramsay.

- Gratulálok Lucy, tiéd a nyolcas ház.

Odamentem átvenni a kulcsot, majd visszasétáltam a helyemre, a többiek mögé és ott vártam, amíg őket is beosztják házakba. Mikor végeztünk, újra az öltönyös pasi szólalt meg.

- Most pedig engedjétek meg, hogy bemutassam a táborvezetőiteket. Két háznak egy vezetője lesz, aki majd elmondja nektek az aznapi tudnivalókat, tájékoztat a programokról és ellenőriz, hogy mindig jó helyen vagytok-e. Nos, kérem ide az egyes és a kettes ház vezetőjét, Niall Horant - kiabálta tettetett izgatottsággal, mintha még érdekelné ez az egész.

Egy szőke hajú fiú lépett mellé, miközben mindenki tapsolt és éljenzett. Integetett, majd üdvözölte csapatát.

- A következő jóképű fiú Louis Tomlinson, a hármas és négyes ház vezetője - folytatta, miközben egy barna hajú, terepszínű ruhás fiú sétált a csoportjához.

- Az ötös és hatos ház kapja a legrégebben itt dolgozó, és egyben legszigorúbb fiút, Liam Paynet.

Itt az ujjongás kissé alábbhagyott. Senki sem akar szigorú „felvigyázót", hiszen akkor nem lehet benne az éjszakai titkos bulikban. Legalábbis a filmekben ezt láttam. Ez az első táborom.

- És végül jöjjön Harry Styles, aki a hetes és nyolcas ház lakóit kapja. Örülj, fiam, neked kevesebb gondod lesz! - fejezte be mondandóját, majd másodpercek alatt eltűnt a kocsijával.

Nézelődtem, hogy merre lehet a vezetőnk, de mikor megláttam, nem hittem a szememnek. Ott volt, teljes valójában, és felénk közelített. Haja még mindig csodálatos volt, csak úgy ragyogott. Amikor észrevett, megtorpant, és kikerekedett szemekkel nézett. Elkaptam a tekintetem, mire feleszmélt, és a csapathoz sietett.

- Sziasztok, a nevem Harry, és én leszek értetek a felelős egy hétig. Most kaptok két óra szabadidőt, hogy kipakoljatok, és esetleg kicsit körbenézzetek. Délután egykor találkozunk az ebédlőben, ahol ismertetjük a házirendet, és a mai nap többi részét - mondta unottan. Mély hangja éppoly csodás volt, mint ő maga.

Elindultunk a tisztáson át a házakhoz. Séta közben néha hátranéztem, és ő végig ott állt - ott állt, és figyelt.

Sziasztok! :D Itt a következő rész. Tudom, elég eseménytelen eddig, de valahogy be kell vezetni a dolgokat. Azért remélem tetszeni fog! :) Elég rövid is, csak 655 szó, de a jövőben majd próbálok ezen javítani.

Best Camp EverWhere stories live. Discover now