A földrajz tanárom.

43.

Aggódtam Hardin miatt... Hogy nem fogja jól viselni ezt a terhet. Viszont tudtam hogy az én barna hercegem nagyon erős, és ha valakit szeret küzdeni fog érte, az édesanyja a mindene!

Egy nagyot sóhajtottam majd elnyomtam a cigimet s vissza mentem a házba, nem sokára itt van az éretségi és még ez a szörnyű dolog Annenel, érzem hogy darabokra hullok.. Lassan sétáltam Hardinhoz aki a kanapén feküdve telefonozott, mikor meglátott felült s letette a készüléket

-Megint cigiztél? -nem néztem Hardinra, inkább hátra dőltem s kifelé bámultam az ablakon

-Tudod hogy anyámnak is ilyen baja van, miért? -sóhajtott fel Hardin majd lágyan bele túrt göndör fürtjeibe

-Nem akarlak téged is elveszíteni -motyogta a nyakamba, majd egy csókot nyomott a fülem mögötti terültre mire óvatosan az állánál fogva magamhoz húztam

-Nem fogsz elveszíteni engem és anyukádat sem! Világos? -suttogtam az ajkaira, mire egy halványat bólintott. Az ajkaira néztem mire behunyta a szemeit s egy hosszú lágy csókban forrtunk össze. Muszáj itt lennem vele, most betudom bizonyítani hogy együtt mindenre képesek vagyunk!

-Elmegyek fürdeni, akarsz jönni velem? -szólal fel Hardin, mire elmosolyodom s megrázom a fejem

-Nem! Menj vegyél egy forró fürdőt, jól fog esni! -mosolyodtam el, majd meg egy csókra vissza húztam magamhoz

*

-Holy -kiáltott Hardin az emeletről, mire vissza kiáltottam én is

-Mi az?

-Most hívtak a korházból! -amint kiejtette az utolsó szavakat a száján egy lendülettel pattantam fel az ágyról majd sprinteltem fel az emeltre Hardinhoz

-Mik az eredmények?

-Kemoterpáia.

-Bele megyünk, mindenképpen -adtam az utasításokat miközben fel alá járkáltam a szobában ekkor rájöttem valamire

-Nem akarod? -kérdeztem Hardintól aki furcsa tekintettel bámulta a szőnyeget

-Nem kérdés, még szép hogy belemegyünk!

-Pénz?

-Mindig van, főleg ilyen helyzetekre!

-Akkor mi a baj szerelmem? -ültem le mellé az ágy elé, mire összekulcsolta a kezeit s csak üres tekintettel meredt maga felé

-Képes leszek rá?

-Te vagy a legerősebb ember akit valaha ismertem. Képes leszel rá, itt leszek végig melletted Hardin!

-Nem kérhetem ezt tőled, tudom hogy neked is vannak gondjaid.. -sóhajtott fel Hardin mire elnevettem magam

-Melletted akarok lenni fogd már fel, fontos vagy nekem. Most nem rólam van szó, hanem az édesanyádról és rólad -motyogtam miközben a számat rágcsáltam. Hardin nem szólt semmit sem, remek megint megharagudott valamiért egy lábra ereszkedtem majd végül felálltam s mikor távozni kezdtem volna a szobából

-Holy, várj -kiáltott utánam Hardin, mire odakaptam a tekintetem

-Igen? -húztam fel a szemöldököm

-Köszönöm!

Hát ezt a szót sem lehet mindennap hallani Hardintól, a rossz fiú nem is olyan rossz.