Meghaltam?Hát persze... [ÁTÍRÁS ALATT]

Meghaltam?Hát persze...8.rész

Láttam, ahogy végleg kimennek a rendőrségről. És nem is mennek majd vissza. Talán soha.

Sajnáltam őket, meg persze a sorsukat is. Már nincs többé gyermekük... Tönkretettem mindent. Mindent! Azt hittem, hogy csak magamnak csinálok rosszat, de tévedtem. Körülöttem mindenkit bántottam. És még csak nem is vettem észre. Nem tudtam, hogy mit csinálok. Nem is figyeltem rá. Csak egymás után szívtam el a sok cigarettát... naponta több dobozzal is. Ittam az italokat... Nah meg persze a drog. Arról tényleg ne beszéljünk. Gonosz voltam... Lassan, fokozatosan emésztettem meg magam, és a körülöttem élőket, akiknek csak fájdalmat okoztam!

Hogy lehettem ilyenre képes? Miért tettem ezt? Mi vezérelt engem? A bátyám halála? Mind amiatt volt? Vagy csak azért mert követni akartam a példáját, hogy egy nap én is olyan legyek mint Ő? Halott?

Hát sikerült...

Az lettem. És már nem tudok magamon segíteni. Megérdemlem... Ha így belegondolok én... én öngyilkos lettem. Pontosan olyan, mintha én tettem volna. Mintha felakasztottam volna magam, vagy ilyesmi.

Előbb utóbb ez is bekövetkezett volna...