꧁A Farkasok Szava꧂ [BEFEJEZETT]

22. A rossz hír és a varázslat.

Előző részből.

Elengedett, majd pedig meghátrált, én pedig eltűntem a sűrű fák lombjai közt.

***Matt szemszöge***

Valamiért olyan rossz előérzetem támadt. Remélem nem lesz semmi gond!

••••••••••••••••••••••••

Nehezen de beértem Nathaniel-t, majd pedig nem sokkal később le is értünk a hegyről. Lent már várt ránk egy fekete fényes autó, amibe egyből be is szálltunk.

-Vihar lesz.- Törte meg a csendet Nathaniel, közben pedig a szélvédőn keresztül pásztázta a borult eget.

Remélem, hogy a viharnak semmi köze nincs Sarah-hoz és Brian-hoz.

Nathaniel beinditotta az autó motrját, majd pedig a gázra lépett és elindultunk hozzájuk. Elvileg, Emmett valami reggelit csinál nekem. Nem is olyan rossz fejek ezek a vámpírok.

***Matt Szemszöge vége***

***Sarah szemszöge***

Lassan Nagyapám házához érek, már csak kb 10 méter. Nem sietek, mert attól tartok, hogy valami nagyon rossz hír fog fogadni engem..

Minden olyan csendes. Hát igen, talán erre mondják azt, hogy a vihar elötti csend. Az esőillat oly erős.

Pár lépés és elérek a házig, pedig valami azt súgja, hogy forduljak vissza és szaladjak Matt-hez. Még ha csak utoljára is, de öleljem át. Az igazság az, hogy nem is akarok mást csak ezt.. Nem tagadom, én már érzek Matt iránt.
Oly megnyugtató volt amikor ölemben aludt. Soha nem éreztem még ehhez hasonlót.
Matt tekintete oly csillogó volt, mielött eljöttem volna. Szívem szakadt meg, hogy ott kellett hagynom. De tudom, hogy Nathan meg fogja védeni, bármi is legyen. De remélem, hogy nem lesz semmi probléma.

Megérkeztem, bekopogtam az ajtón és valamiért egyre idegesebb vagyok. Nem tudom hogy mire számíthatok.
Nagyapám nyitott ajtót, tekintetén egyből megakadtak szemeim. Sajnálat tükröződött szemeiből, arca szinte majdnem hogy azt nem parancsólta, hogy fussak el, de a teste megint másképp cselekedett. Félre állt, hogy betudjak lépkedni a nappaliba. Lassan be is caplattam.

-Örülök hogy eljöttél!- Mondta, majd becsukta az ajtót és az étkező asztalhoz lépkedett.

-Ülj le kérlek!-

Szótfogadtam és leültem az asztal egyik végébe, ő pedig a másikba.

- Nagyon fontos dologról kell beszélnünk, úgy hogy kélek, ne szakíts félbe.- Félhangosan mondta, majd pedig megköszürőlte torkát és két karját az asztalra tette. Bolindottam egy "rendben„-t.

Nem tudom, hogy miről lesz szó, de az arca nagyon vészjósló.

-Nem fogsz örülni azoknak, amiket most fogok mondani! Na szóval. Először kezdem az álmommal. Gondolom, biztos hallottál a képeségemről igaz?- Kérdezte, én pedig bolintottam egy "igent„. -Jó rendben, na szóval, az álmomban az volt, hogy neked nagy feladatod lesz a falka védelmét illetően, mivel te is falkatag vagy.- Mondta, majd pedig felállt és felém sétált, majd pedig megállt mellettem, én csak felnéztem az arcára.

- Kérlek végy egy mély levegőt!- Leguggólt mellém és az ölemben pienő kezemet a kezeibe vette.

-Apád valahonnan, tudomást szerzett arról, hogy te itt vagy Forks-ban és az egész Klux klán erre felé tart. - Amint befejezte ezt a felettébb rossz hírt, én hirtelen felálltam.

-Mi van? Nee!! Apám tudja hogy itt vagyok?? Ilyen nincs... Matt!!! Matt-hoz kell mennem!!! Veszélyben van!!!- Kiabálok összevissza és fel alá járkálok.

-SARAH!!! NYUGODJ LE ÉS MOST AZONNAL ÜLJ LE!!- Parancsolt rám, majd én szimplán csak ránéztem.

-Nem tehetem Brian!!! Nekem Matt mellett a helyem.- Vágtam rá.

-Nem nincs! Egyébként Matt biztonságban van.-

-Hogy érted hogy nincs helyem Matt mellett??- Nagyon ideges vagyok már és rettegek..

-Te csak egy bűbáj hatasa alatt állsz, nem történt bevésődés köztetek. Azért szórtam varázslatot rád, hogy ne öld meg Matt-et.- Mondta, majd pedig hirtelen tapsolt egyet és elöttem elsötétült a világ, majd pedig összeestem a nappaliban.

***

***Matt szemszöge***

Már itt vagyunk Nathaniel-éknél, finom illatok szállingóznak a levegőben. Az étkező felé sétálunk Nathaniel-el.

Amint bértünk, rám nézett Emmett és Scott. Scott Mosolygott, de Emmett nem.
Hirtelen egy nagyon hangos mennydörgésre kaptuk a fejünket és nekem egyből Sarah jutott az eszembe, majd pedig minden oknélkül megszédültem, a fejemhez kaptam az egyik kezem, majd pedig Nathaniel-re néztem és hirtelen elsötétült minden és összeestem..

Sziasztok!! Remélem hogy tetszett ez a rész nektek, ha igen, akkor jelezzétek egy Vote-olal és kommenteljetek. Köszönöm!! ^_^ Nemsokára jelentkezem az új résszel! :))