29. fejezet

1.5K 106 18
                                    

Hogy mi?!

Csak egy röpke pillanatra néztem le a szájára és Ő ezt rögtön felfogta úgy, mint egy jel. Puha, észveszejtően szexi ajkaival az enyémekre tapadt.

Bal kezem rögtön felvándorolt puha hajába. Enyhén meghúztam, mire derekamnál fogva magához húzott. Olyan régóta vártam már ezeket a pillanatokat. Végre tényleg megtörténik. Felkapott a kezeibe, majd a konyhába vitt és a pultra ültetett. Hihetetlenül finom ajkai vannak. Annyira jól csókol, hogy alhasamban a pillangók tűzijátékoztak. Csípője köré fontam a lábaimat, mire egy picit nyögött a csókunkba. Itt észrevettem magunkat.

- Cameron...- húzódtam el- Először beszéljük meg a történteket- sóhajtottam egy nagyot. Megsimogatta a fejemet és leemelt a pultról.

- Megértelek. Akkor csinálom a kávét
Hogy iszod?- mosolyodott el és előkészítette a kávéhoz való dolgokat. Elé álltam és szájon pusziltam.

- Úgy, ahogy Te- mosolyodtam el.- Ez olyan...álomdolog- nevettem el magam. Ő is nevetett. Ahh... az a nevetés. Basszus, nagyon fáj a fejem. Nyögtem egyet a benyilaló fájdalomtól és a pultnak dőltem.

- Mi baj van?- ugrott elém.- Kell gyógyszer?- kérdezte aggódva, mire megráztam a fejem.

- Én részegedtem le... had bűnhődjek- nevettem. Fura fejet vágott. Ezt a 'hagyjuk már, ne legyél hülye' stílusút.

- Ugyan már. Adok fájdalomcsillapítót is- mosolyodott el. Megadtam magam és bólintottam egyet. A nappaliba sétáltam és bebújtam Cameron helyére. Őszintén egy kicsit fáztam amellett, hogy eszméletlen rosszul éreztem magam. Forog a világ, széthasad a fejem, a hányinger újra kezd előtörni. Ezzel szemben végtelenül Szerelmes vagyok. Azt figyeltem, hogy Cam milyen rutinos mozdulatokkal készíti a kávémat és, hogy milyen szexi az izmos háta. Na meg az a fenék. Ohh, Emma... Állj le!
Betakaróztam és összekuporodtam a Cameron illatában tündöklő kanapén. Mindennek intenzív Cam illata van, amitől elalélok. Olyan férfias és finom. Az a baj, hogy az orrom gyorsan megszokta. A szemeim elnehezedtek, így lecsuktam őket. Nem akartam elaludni, de egy picikét sikerült pihennem. Körülbelül félórát aludtam, mikor arra keltem, hogy mindjárt hányok. Az ágyból egyenesen a wc-hez rohantam és újra öklendezni kezdtem. Ekkor hallottam, hogy valaki odafut hozzám és újra leguggolva, a hajamat fogja hátra. Cameron.

- Nyugi...- simogatta a hátam gyengéden. A hányinger elmúlt és újra jól éreztem magam. A forgatókönyv ugyanaz volt; odabattyogtam a mosdóhoz, majd kiöblítettem a számat és megmostam az arcom. Vizes fejjel néztem Cam-re és Ő rögtön tudta, hogy mit szeretnék- A szürke az én törölközőm- mutatott a mellettem lévő anyagra. Leakasztottam és megtöröltem benne az arcomat. Ohh, de isteni illata van ennek is...

- Akkor megiszom a kávét... és közben mondj el mindent!- sétáltam felé. Bólintott egyet, majd együtt kimentünk. Leültem a pulthoz és kortyolgatni kezdtem- a már kihűlt- kávét.

- Szóval...- ült le elém- Ugye összevesztünk-ami nagy hiba volt részemről, és Te gondolom, hogy egy kocsmába mentél rögtön, mert borzasztó részeg voltál.

- Ezt valahogy gondoltam- nevettem egy kicsit. Elmosolyodott és folytatta.

- Én addig beugrottam a nővéremhez a kórházba és elmondtam neki, hogy mi lett. Rávezetett arra, hogy elcsesztem, ezért hazarohantam és otthon kis pihenés után, megpróbáltalak felhívni. Mikor már másodjára a hangposta jelentkezett, elfogott valami szörnyű előérzet- itt egy kicsit elmosolyodtam, mert tudtam, hogy nálunk minden érzésből megy. Vagyis... megérzésből.- Ezért is mentem kocsikázni, és végig abba az irányba mentem, amerre jónak gondoltam. Hála az égnek igazam lett, mert megláttam, ahogy egy részeg faszi a falnak nyom...- itt nagy levegőt vett, mielőtt újra beszélt, ami kicsit megijesztett.- Az a vén köcsög szívta ki a nyakad és tépte el a ruhád- itt keze enyhén ökölbe szorult- Persze rögtön levertem és vittelek a kocsimba. Nehéz volt meggyőznöm Téged, de végül hazajöttél velem. Itthon nem volt semmi, de legalább tudtam, hogy biztonságban vagy és nem szívhatja tovább a nyakad Senki- fejezte be kihangsúlyozva a senki szót. Megittam a kávémat és aprókat bólogattam, hogy értem. Így beugrott pár dolog az estéből( pl.: ahogy próbálom ellökni magamtól a piás pasast, ahogy Cameron felkap és bevisz a kocsiba- itt akaratomon kívül is elmosolyodtam).

- Mi az?- mosolyodott el Ő is.

- Ja, semmi... Csak eszembe jutott, ahogy felvettél és beraktál az autódba- nevettem.

- Muszáj volt- emelte fel védekezésképp a kezeit. Ahj, annyira imádom. Az a mosoly, az a test, az a belső. Tetszik a mája...Csak vicc...

- Köszi a kávét- mosolyodtam el nyugodtan, mire legyintett, hogy 'semmiség'.

- Figyelj, akkor nem hallgattam meg a te verziódat. Most elmeséled? Mert igazából ott is érdekelt, csak nagyon ideges voltam- nézett a szemembe. Elhittem neki. Most már hiszek neki, mert csak ma rengeteget tett értem. Bólintottam egyet és elkezdtem mesélni az elejétől. Elmondtam Jake-et, Jackson-t, anyát is... Habár anyánál kicsit elérzékenyültem és össze kellett szednem magam, de tovább meséltem. És Ő se tud semmit Augusztus 8-ról. Igazából már nem is izgultam, hogy mi lesz. Szinte már semmi nem lepne meg. Hirtelen megcsörrent a telóm. Anabell hívott. A szívem nagyot dobbant, tudva, hogy úgy le leszek szidva, hogy kilyukad a dobhártyám is, de bocsánatot kértem Cameron-tól, majd felvettem.

- Te mégis hol a büdös életben vagy?! Mit csináltál? Miért nem tudott senki se elérni?!- kérdezte idegesen. Egy picit elnevettem magam.

- Hát...nagyon hosszú sztori- sóhajtottam- A lényeg, hogy minden oké, jól vagyok és épp... Cameron- nál tartózkodom. Figyelj, nagyon- nagyon sajnálom, hogy nem vettem fel nektek a telefont!- elhúztam a számat és vártam, hogy válaszoljon. Nagyot sóhajtott.

- Nincs gond, de ilyet többet ne!- azt a... jó könnyen beadta a derekát. Fura.- Apudnak alig tudtuk elmagyarázni, hogy miért nem veszed fel a telefont. Shawn-nal azt találtuk ki, hogy beleejtetted a vízbe és most még kúráljuk egy tál rizzsel. És azért nem tudunk adni, mert épp veszel valamit nem messze innen. De végül elhitte- hadarta, és elnevette magát, ami engem is nevetésre késztetett.- Akkor nem is zavarlak tovább, vigyázz magadra és értesíts, hogy mi a helyzet!- hagyta abba mondanivalóját.- Szia!

- Mindenképp, szia- köszöntem el és letettem. Telefonomat a pultra helyeztem és kajánul Cameron-ra néztem.- Szóóval... Zavar a nyakamon lévő kiszívás?- húzogattam a szemöldökömet.

- Pff... öhm... neem- nevetett zavartan.

- Nem háát... Azért nézed a nyakam azóta, hogy felkeltem- húztam el a szám bólogatva, mire felállt és elém jött. Jobb kezét a derekamra, bal kezét az arcomra rakta és megszólalt.

- Igen. Rohadtul zavar- mondta csillogó szemekkel, majd újra megcsókolt. Odébb lökte a széket és felrakott a pultra.

- Egész nap tudnám ezt csinálni- jelentettem ki két csók között.

- Hát még én- nyögte. Adott egy röpke puszit a számra és a nyakamra tévedt.- Szabad?- kérdezte baromi szexi hangon, amitől alig bírtam megszólalni. Nagy nehezen kinyögtem egy ühüm- öt, mire elkezdte csókolgatni és harapdálni a nyakam. A harapdálásokból gyorsan szívás lett, amire én kéjes nyögésekkel válaszoltam. Ugyan fájt, hogy az alapból 'sebes' területet szívja, de közben nagyon élveztem. Időközben- gondolom amíg aludtam- felöltözött. Igazából csak egy pólót kapott magára, amitől mindjárt meg is szabadulok.

- Kész- távolodott el tőlem. Büszkén elmosolyodott.- Mennyivel jobban néz ki.

Elnevettem magam és megcsókoltam. Pólója alá nyúltam és egy mozdulattal lehúztam róla. Belemosolygott a csókunkba, amit nem bírtam mire vélni és ezt Ő is észrevette.

- A kis türelmetlen- mondta ki perverzen, csakhogy megértsem. Ekkor újra megcsörrent a telefonom, Shawn hívott. Cameron meglátta a kijelzőn Shawn nevét.- Ki az a 'Shawnszívecske'?- kérdezte bepöccenve. Megpusziltam az arcát.

- A legjobb barátnőm barátja- válaszoltam, majd mosolyogva felvettem.

- Szia- köszöntem Mendes-nek és ami fogadott enyhén, khm... meglepő volt.

- APA LESZEK!- jelentette ki izgatottan Mendes.

Naaa ez is lenne a 29. fejezet😍

Igen, sokan tippeltetek, hogy most már tuti terhes, meg ilyenek. Eltaláltátok😘

Bocsánat, ez most a szokásosnál jóval rövidebb lett, de azért remélem bejön😏

Iiigen, tudom, hogy holnapra ígértem, de meglepiiii💕

Kellemes olvasást pitypangjaim♥

Megtalállak mindenáron. |Befejezett|Onde histórias criam vida. Descubra agora