Vendégek érkezése

1.2K 39 0
                                    

    Egy hét múlva sem nagyon tudok megbékélni a tudattal, hogy ezt tette velem... A saját apósom. Pár nappal ezelőtt mindenkinek bejelentette, hogy a szüleim ma, tizenegykor érkeznek... Persze, miközben ezt mondta, egyre csak engem nézett, hogy mit fűzők majd hozzá... Nem mutattam ki a bosszúságomat az elmúlt hét eseményei miatt, és hogy Cissáék semmit se vegyenek észre, örömömben megpusziltam... De azt kell mondanom, hogy igazából nagyon örültem, hogy anyuékkal együtt ünnepeljük meg második házassági évfordulónkat Dracóval.



Ezen gondolkozok férjem ölelésében, mialatt rájuk várunk. Minden készen áll a fogadásukra, hála két szorgalmas házi manónknak, Zarának és Colbynak... Ők rendezték be a vendégszobát... Az én utasításaimat követve, hogy úgy nézzen ki a szoba, ahogy anyuék hálószobája otthon... Épp készítik a díszebéd menüjét a konyhai manókkal... Persze, csak ahogyan anyuék szeretik...

- Úrnőm, a szülei hamarosan megérkeznek.
- Köszönjük, Zara - mondja férjem és karöltve apámék elé sietünk.
A bejárathoz megyünk. Igaz, apámék is a varázslótársadalom tagjai, de még mindig nem tudták megszokni a hoppanálással járó kellemetlenségeket és inkább a repülő hintó mellett döntöttek... Pár perc múlva egy kétlovas hintót pillantunk meg a fák felett. Egy hangos "Hóóóó!"-ra megállnak az állatok a kovácsoltvas kapu előtt, majd ahogy leszáll a hintó, kiszáll a járműből apám és anyám.
- Köszöntelek a Malfoy-kúriában, drága Apósom! - fog kezet üdvözlésképpen apámmal Draco.
- Ezt nektek hoztam - ad át vejének egy üveg bort apám. Férjem megköszöni, majd anyámhoz fordul.
- Kedves és gyönyörű Anyósom, ez a tied - nyújt át egy nagy csokor liliomot, anyám kedvenc virágját.
- Ó, köszönöm, Draco.
- Anya! Apa! - borulok a nyakukba.
- Kislányom - puszilnak meg.
- Menjünk beljebb - invitálom be őket.
Bemegyünk a nappaliba. Ahogy a többiek meglátják őket, mindannyian üdvözlik őket.
- Szia, Ned nagypapa! Emilia nagymama! - halljuk a gyerekek vidám kiáltásait.
A nagyszülők ugyanakkora örömmel fogadják fiaimat és lányomat.
- Az ebéd majd később lesz, addig is nézzétek meg a kertet, amit anyu amúgy is nagyon szeret - vetem fel, az említett szülőmre pillantva.
- Miért is ne? Indulhatunk? - szólal meg apósom.
- Persze - felelik, majd szüleim, a gyerekek és anyósomék távoznak.
- Mi a baj? - kérdezem Dracót, mikor meglátom, hogy engem figyel.
- Olyan szép vagy - mondja, majd lassan átkarol és megcsókol.
- Köszönöm. Meg szeretném nézni, hogy állnak a konyhában a dolgok - mondom, miután eltávolodnak ajkaink - Velem jössz?
- Ez most tényleg kérdés volt? - kérdezi férjem, majd egymást kézen fogva lesétálunk a konyhába.

Blessed And UnprotectedWhere stories live. Discover now