Végre karácsony van. Békésen sétáltam haza dalolászva az iskolából. Mikor hazaértem anyu épp a háztetőre tette fel az égőket, és a szomszéddal beszélgetett.
- Szia anyu! Jónapot Daisy néni!- mosolyogtam kedvesen.
- Szia!- köszöntek vissza egyszerre. Elkezdett esni az eső, igy Daisy néni bement. És ahogyan vizes lett a tető, anyu lába is megcsuszott és leesett... A szám elé kaptam a kezemen és oda szaladtam hozzá.
- Anyuci!- szóltam neki kétségeesve, de semmi válasz.
- Anyu!!- itt már sirni kezdtem. Valami meleg folyadékot éreztem a lábamnál. Vér...
- Anyuci megigérted, hogy sosem hagysz itt... - a fejemet a mellkasára hajtottam. A szomszéd néni kijött és amint észrevette mi történt kihivta a mentőket.
Hannicaaa Ikjem uj könyv <3
