Vérvörös csillag {Befejezett}

A harc napján

Agenor lett az ellenfelem. Róla azt kell tudni, hogy nagyon magas és izmos olyan volt mintha csak rápakolták volna az izmot. Hozzá kepést én csak egy szürke kisegér voltam. A hazunkból eddig egy kivételével mindenki nyert szóval a Dominuséknak viszonylag jó kedvük volt. Mire én sorra kerültem már este volt, de a fákják elég fényt adtak a harchoz és persze annak az élvezéséhez. Meghallom a bemondó hangját és a Doctore csak a vállamra tette a kezét és megszorította azt. - És most a nagy és hatalmas, a legyőzhetetlen, szüzek megrontója, Agenor.- hatalmas üdvrivalgás fogadta. Most én jöttem- És egy olyan gladiátor akit még sose láthattumk az aréna homokján, a lodusának új csillaga Ariella.- Magabiztosan léptem be az arénába ahol mindenkinek elált a szava, de amint leadták a jelet mindenki hangos üvöltésbe kezdett. Mindenkinek ez egy játék de nekünk ez élet-halál harcot jelentett. Agenor elkezdi- egy ilyen szűz kurva nem fog engem legyőzni. Kibelezlek-mondta. Erre sokaknak inába szált a bátorsága de én csak ennyit mondtam - Vagy én téged- ezután felvettem a támadóallást és támadásba lendültek. Játszi könnyedséggel hárította a csapásaim. Taktikát kellett váltanom mert ha így folytatom akkor nagyon hamar kifáradok és az végzetes következményekkel járhat. Most védekeztem erősseket ütött de lényegesen lassabban. Tervek milliói szöktek át az agyamon, és mikor felemelte a kezét, hogy lesújson egy hatalmas csíkot hasitottam fel a medence csontjától átlósan a válláig. Vér fröccsent és láttam a dühöt és utálatot a szemébe.-Ezért meghalsz te szajha!! - üvöltötte, és egy hatalmas csapással a földre lökött. Ott tornyosult fölöttem és ép csapásra emelte a kardját mikor kirudtam a kezéből és mint korábban az őröknél a nyakába ugrottam és egy, jól betanult mozdulattal a földre vittem. Nem habozott egyből fölé akart kerülni, de nem hagytam felvettem az egyik kardom ami a lábam mellet volt és lesújtottam vele. Nem tudom mit talált el de éreztem ahogy áthatol a húson és inon és még a csontnál sem al meg. Az oldalába ált. A földre rogyott és mikor felnéztem láttam, hogy mindenki azt akarja hogy öljem meg. Nem haboztam és egy gyors mozdulattal a fejét vettem.
A harc után nagyon sok elismerő bókot kaptam míg visszaértünk a lodusba. Megérkezés után a fiúk elmentek a város azon részébe ahova nemes ember nem megy, és ott eliszák és kikurvázzák magunkat. Én a gyakorlótérre mentem és egy íjjal kezdtem lőni. Nagyon jó voltam benne mindegyik a közepébe fúródott. Sokáig lőttem de miután ezt meguntam eltettem. Arra gondoltam milyen jó volt mikor kicsimént lovagoltam és elkezdtem egy olyan dalt énekelni amit anyám énekelt ilyenkor. Az idilt egy hang szakította meg. Adonis volt.- Te nem szeretnél valahova menni. Úgy járja, hogy te is megkapd ezt a jutalmat, ha már ilyen fényes győzelemmel zártad a napot.- gondoltam de biztos voltam benne, hogy nemet mond. - Ó köszönöm Dominus- feletem majd hirtelan kijelentettem- El szeretnék menni lovagolni egyet. - mondtam. Döbbemet és megértés látszott az arca de azt válaszolta. - Holnap lesz egy mulatság akkor biztos nem de ha beleegyezel bizonyos feltételekve akkor lehetséges. - mondta. Annyira boldog voltam egyszerűem el sem hittem, legszívesebben megöleltem volna őt. - Köszönöm Dominus a nagylelküségedet. -hálálkodtam. - Ó a lodusunk feltörekvő csillagának a Vérvörös Csillagnak kijár. - Mondta mosolyogva.- Ó Dominus és esküszöm nem akartam se ezt a nevet se ezt a helyet a lodusban. - szabadkoztam. -Hát pedig ezt a nevet adták neked és még néhány ilyen győzelem és te leszel a lodusunk új dicsősége.- nem is hittem annak amit mond, hogy én legyek a legjobb. - És kiktől kaptam ezt a nevet? - kérdeztem. - Miután kimentél a bemondó találta ki és a plebsnek megtetszett.- mondta. Sok lényegtelen dologról beszélgettünk még mielőtt elmentem volna lefürödni és aludni de azt elmondhatom, hogy jól sikerült ez a párbaj.

~Itt az új eredetileg "engesztelő" résznek szánt rész, remélem tetszik jó olvasást. Egy kérdés mit szólnáltok egy kisebb szerelmi szálhoz?? Kérlek írjatok~