Vérvörös csillag {Befejezett}

A kilovaglás

Adonis azt mondta tegnap, hogy ma ki visz lovagolni. Korán keltem és elképesztően örültem neki. Olyan 6 óra magasságában benyitott az ajtón és ezt sutogta. - Ha most indulunk akkora előnyt szerzünk, és apám őrei nem találnak meg minket.- mondta majd intett, hogy, menjünk. Kiosontunk az ajtón egészen az istállóig. Két gyönyörű fekete telivér ált előttünk.-Elképesztően szépek- modtam. Ő odament az egyikhez ami vélhetőleg az övé lehetett mert hozzá bújt. Én odaléptem a másikhoz és, megsimogattam az orrát, majd a feje mellé álltam és a füle mögött is elkezdtem simogatni. - Látom jól meg barátokkoztatok, de indulnunk kéne az őrök fel fognak kelni- monda kicsit agódva de egy kedves mosoly kíséretében. Ő fellendült a lóra amit én is követtem. Eszméletlen volt újra lovon ülni. Óvatosan kilovagoltunk próbáltunk nem nagy zajt csapni ami sikerült is. Mikor már elég messze jártunk felkiáltottam. -Huhu ez elképesztő- Adonis kicsit felröhögött amire én kicsit félénken ránéztem és elpirosodtam de azért megkérdeztem- Mi ilyen nagyon vicces ?- a kérdésre felvomta a szemöldökét de válaszolt. - Hogy mennyire örülsz egy ilyen kis apróságnak.- kicsit elszomorodtam. Ez tényleg nagyon kis dolog. - Tudod nektek az életünk egy játék, de nekünk nem, nektek rengeteg élet van a kezetekben és mit sem törődtök azzal, hogy a szórakozásotok kedvéért hányan halnak meg.- mondtam neki kicsit elkeseredve. -Tudom de ez nem mindig van így néha egy-egy rabszolga közel kerül az urához, csakhát abból mindig baj lesz- eszméletlen szomorúság volt a hangjába. Meg szerettem volna kérdezni miért szomorodott el, de mikor szóra nyitottam a számat leintett.- Hova szeretnél menni? -kérdezte. Gondolkodtam egy csöppet majd mikor beugrott megszólaltam- A tengerpartra, olyan régen voltam ott és mégis mennyire szeretem. - mondtam neki. Ő bólintott és elindította a lovát. Gyors váktába kezdtünk. Nem sokára megérkeztünk végre láttam a tengert nagyon jó érzés volt. - Köszönöm, hogy elhoztál és, hogy mindezt megtetted értem.- hálálkodtam. Ő mosolygott majd nemes egyszerűséggel leugrott a lóról súgott valamit a fülébe majd levette a fölsöjét úgy, hogy csak egy rövidgatya volt rajta. Bevetette magát a vízbe és úszott egyet majd elkiáltotta magát - Nem jösz be remek a víz?! - ledermedtem. Nem mert nem akartam úszni egyet a vízben hanem mert a napfény olyan gyönyörű táncot járt a bőrén, hogy szinte lehetetlen volt, hogy ne bámuljam. Minden mozdulatánál megfeszültek az izmai és ez annyira vonzott, hogy nem tudtam mit tenni ezért elindultam a víz felé. Óvatosan de egy magabiztos mozdulattal ledobtam magamról a ruhát. Egy egyszerű vászon topp és egy vászon bugyi maradt rajtam. Besétáltam mellé éreztem ahogy a víz fokozatosan emelkedik és hűti a testem. Mire mellé értem már csak fejem látszott ki a vízből.- Miért szeretted volna hogy bejöjjek? - kérdeztem. Furcsán nézett bele a szemembe. Elpárolgott belőlle minden nagyképűség, pökhendiség, és a tekintetével már nem éreztette, hogy alacsonyabb rendű lennék. A nézése olyan kellemes volt. - Csak hogy érezd milyen kellemes a simogatása.- mondta majd elfordult. Hirtelen elúszott valami a lábamnál megijedtem és hangos sikitás közben Adonis nyakába ugrottam. - Hé Ariella jól vagy? - kérdezte aggodalmasan és magához ölelt. - Igen mostmár -furtam az arcomat a mekasába. - Mi történt ?- kérdezte miközben a part felé mentünk - Valami elúszott a lábamnál. - mondam. Mire hangosan felnevetett. - Te a gladiátor aki legyőzte Agenort megilyed egy kis haltól.? - majd nemes egyszerűséggel beledobott a vízbe. Nem sikítottam csak vettem egy mély levegőt. Lemerültem megvártam, hogy keressen vártam egy kicsit majd egyszerűen kihúztam alóla a lábát. Ezután elkezdtem a part felé futni. Mire kiértem már Adonis is a sarkamban volt. Nem volt mérges de valami mégis volt a szemébe. Megáltam ő pedig előttem majd annyit mondott ha haza akartuk érni el kell indulnunk. Csalódottan de felöltöztem. Szinte szó nélkül tettük meg az utat. Mikor odaértünk Cornelia már a kapuba alt és kiabált vele. Engem csak elküldtek, de én számítottam rá, hogy nem úszom meg.

~Itt egy új rész jó olvasást. Véleményt nyugodtan~