Audrina [Teen Wolf - HUN]

14. Fejezet

"Lassan elemeltem fülemtől a készüléket, és mély levegőt vettem. Továbbra sem mozdult semerre sem, még jobban megijesztve ezzel engem. Én pedig csak vártam, hogy Derek megérkezzen."

  Pár perc, félelemmel teli várakozás után végül meghallottam Derek autójának hangját, és a lépteit is, ahogy siet a bejárat felé. Leszaladtam a lépcsőn és kinyitottam előtte az ajtót. Megkönnyebbültem, mikor megpillantottam őt. Felsőtestére tökéletesen illeszkedett a fehér póló, mely rajta volt. Magamhoz öleltem és arcomat nyakához tapasztottam. Megéreztem parfümének illatát, mely mennyei illatokkal látta el orromat. Kezei egy darabig, csak teste mellett pihentek, majd mikor  felfogta, hogy éppen ölelem őt, derekamra helyezte azokat és még jobban magához szorított. Végül lassan eltolt és szemeimbe nézett.

- Mi baj van? - tette fel kérdését.

- Én annyira félek... - csuklott el hangom. - Amikor visszajöttünk egy alak figyelt az ablakból, de amikor megdörzsöltem szemeimet már nem volt ott - kezdtem bele, miközben elindultam a lépcső felé, ő pedig követett. - És múltkor az erdőbe azért mentem utánad, mert azt hittem te voltál az, de végül rá kellett jönnöm, hogy nem. És ma is megtörtént, de most percekig ott állt és engem nézett. Nem láttam az arcát, csak annyit tudtam megállapítani, hogy férfi - meséltem el neki a storyt.

- Nem érezted a szagát? 

- Nem, csak a szívverését hallottam és azt, ahogyan a levegőt veszi... 

Végül szobám ajtaja előtt álltunk. Beléptünk rajta és Derek egyenesen az ablakhoz ment, én pedig az ágyam szélén ültem. 

- Nincs itt senki Audrina - szólalt meg komor hangján.

- De hisz az előbb még ott volt - akadtam ki és odasétáltam mellé.

Tényleg nem volt ott senki. Bármerre néztem nem láttam őt sehol sem. Tudtam, hogy nem képzelődtem és, hogy igazat mondtam. Hiszen pár perce még tényleg engem nézett.

- Ugye hiszel nekem? - kérdeztem kétségbeesett hangon Derektől.

- Hiszek - felelte.

Bár arcán látszott, hogy kételkedik bennem, de ennek ellenére talán még is próbálta nekem elhinni. Nyilván nem hívnám ide ezzel a szöveggel, ha csak találkozni akarnék vele. Újra visszaültem ágyam szélére, Derek pedig mellettem foglalt helyet. Egy darabig csak előre bámultunk, majd kezeimet arcomba temettem.

- Bizonyára most azt hiszed, hogy bolond vagyok - szólaltam meg.

- Nem hiszem az - tette kezét hátamra, majd megsimította azt.

- Tényleg? - csillantak fel szemeim.

- Talán egy kicsit - húzta mosolyra ajkait.

  Bekapcsoltam a tévét, hogy egy kis háttérzaj legyen, majd Derekkel elkezdtünk beszélgetni. Bár nem tudtam hányadán is állunk most mi, így kissé kimért voltam vele szemben. Amit ő természetesen egyből észre is vett.

- Elmondod nekem, miért vagy ilyen kimért? 

- Nem tudom, hogy most hányadán is állunk, és nem akarok rányomulósnak tűnni - nevettem el magam kínomban.

- Értelek - felelte, majd megigazította szemembe lógó hajtincsemet.

Ezután puha ujjaival arcomat kezdte el simogatni, melytől a hideg futkosott a hátamon. Gyomromban újra pillangókat éreztem. Szívem torkomban dobogott. Arcomat közelebb húzta, majd egész végig ajkaimat nézte. Végül lassú, de szenvedélyes csókot lehelt rá. Nyelve utat tört számban és táncot lejtett enyémmel. Közben azt a kezét, mely eddig arcomon pihent, tarkómra helyezte és beletúrt dús, barna hajamba. Minden érintése kellemes érzéssel töltött el. Kezeimet végigvezettem hátán, majd magamhoz húztam. Végül két perc múlva elszakadtunk egymástól.

- Három éve erre vártam - jegyezte meg.

Erre a mondatára csak elmosolyodtam. - Hidd el Derek én is csak erre vártam - gondoltam magamban. 

  Az este további részét együtt töltöttük. Megkértem, hogy aludjon nálam, melyet ugyan elfogadott, de szabadkozott, hogy a földön jobb helye lesz neki. Természetesen ez várható volt, hiszen csak egy csók történt kettőnk között. És tudtam, hogy ez még nem jelentett semmi komolyat. Végül sikerült rá vennem, hogy maradjon az ágyamba, mivel ez sokkal kényelmesebb, mint a föld. Fejemet mellkasába fúrtam, ő pedig hátamat simogatta. Majd mikor már meg volt győződve róla, hogy sikeresen elaludtam, ő is így tett.