Maximoff oneshots //MARVEL//

Az új diák //Peter// and //reader//

Az új diák

Peter

Első rész 

Hello mindenki, a történetem ott kezdődött, hogy észrevettem magamon olyan dolgokat tudok amik csak a jövőbe fognak megtörténnni . először azt hittem, hogy csupán szerencse az egész, és tapasztalat hogy a sulibe tudtam mikor lesz doga vagy hasonló de kezdett egyre furcsább lenni, és nem csak az enyém hanem mások jövőét is láttam. A bátyám nem mutáns és a szüleim se, először nem akartam senkinek se elmondani csak magam őriztem a titkom, míg egyik nap...

Visszaemlékezés: három napja...

-Ősök mondanom kell valamit... el kell költöznöm- jött ki a szobájából a tesóm egyszerre vidám és sajnálkozó arccal. Amúgy a tesóm 19 éves és egyetemen van.

- Mi történt kisfiam? Baj van ugye nem rendörségi ügy vagy valami?-anyám arca elsápadt, anyám irtózott a rendőröktöl és bármilyen dologtól aminek köze van hozzá, azóta mióta apát egyszer bevitték a rendőrségre bicikli lopásért ami végül kiderült, hogy a szomszéd volt.

- Ehhh biztos csaj van a dologban!-vágta rá apám.

- Nem egyik se- nyugtatta a szüleinket a bratyó-csak ismeritek a barátom Charles-t aki az iskolát vezeti? És már régóta nagyon érdekelt a munkája meg minden és azt mondta, hogy szükség lenne munkaerőre és megkért hogy ott dolgozzak és biztosít szállást meg fizetést is bár az nem olyan nagy, de meg lehet élni...-és még mondta volna tovább de a magyarázkodás elmaradt.

-Fiam, ez nagyszerű, hát eddig miért nem mondtad, hogy szereted ezt csinálni-anya odarohant hozzá és megpuszilta a homlokát. Apa is örült ami nagyon fura volt nem szerették a spontán ötleteket. Miután lecsendesült a terep akkor bekopogtam a tesóm szobájába és elmondtam neki mindent.

Visszaemlékezés vége

-Biztos vagy benne?-mellettem álló testvérem megsimította buksim-Tudod, hogyha nem akarod nem kell ezt csinált...-ott álltunk a Xavier's school előtt, ez lett volna az első napom. Én csak halkan bólintottam majd jelzésképpen elindultam befele.

-És tudod itt vagyok én is bármi...-mondta volna de közbeszóltam.

-Bármi gond van csak szóljak és segítesz, tudom...tudom-rámosolyogtam erre pedig megölelt.

Beértünk az iskolába egy régi épület volt, a padló fából voltak és az ablakok is, a nagymamám jutott eszembe róla és az ott töltött nyarak. A régi fa illat jólleső volt.Sok gyerek volt és egyik se volt kék, mikor rájöttem a képeségemre utána néztem a mutánsoknak, ott volt például Mystic ő is kék és Henk is ha átváltozott. Ahhh emlegetett szamár ott jön velünk szembe Henk Scottal egyetembe amint meglátták a bátyám odasiettek, lepacsiztak és megölelték egymást, majd Scott mosolyogva rám nézett és felém fordult.

-Kis újonc... hogy tetszik a sulink?-nézett rám érdeklődve.

-Mondjuk úgy hogy kellemes –próbáltam meggyőző mosolyt küldeni felé, remélem sikerült is. Kedvesnek tünt de érthető is volt mert szerintem tudja mit érzek most, ő is így került ide mint én.

-Gyertek utánam a professzor már vár mminket-majd megindult az egyik folyósó fele.Egy jó hosszú folyósó volt, közben pedig tele volt szobákkal amiknek itt-ott nyitva volt az ajtaja. Muszáj volt bekukkantanom már csak azért is mert én is egy szobában fogok lakni, jujj abba bele se gondoltam, hogy lakótársam is lesz, remélem valami jó féle.Az egyik szobában két lány ült az ágyon és nevetve beszélgettek,biztos valami lányos dologról, egy másikban pedig egy fiú ült és olvasott. A szobák kis otthonosnak tüntek el is képzeltem magam az egyikben.Egy szoba kitünt a többi közül mivel a szobákban általában volt két-három ágy, szekrények,asztal,székek és az ott lakók személyes holmijai voltak, de viszont abban a szobában minden volt, és ez nem vicc volt egy számítógép, hűtő,sok kaja, dobozok,játékgépek és szerintem még a dolgok felétt se soroltam fel. Pontosan emlékszem a 146-os szoba volt, valamiért megjegyzem az ilyen kis dolgokat. Épp hogy elhaladtuk volna a szobát mikor megláttam a lakóját, majd el is tünt abban a pillanatban(mivan teleportál?) gondoltam magamban. A srác szürke hajú volt és mélyreható barna szemei azok voltak a legkülönlegesebbek rajta, mondtam, hogy az apró dolgokat jegyzem meg.

Hirtelen elfogott egy fura érzés és már tudtam is mi fog következni megint láttni fogom a jövőt. Újra a szoba előtt álltam, a 146-os szoba előtt álltam és az ajtaja egyszercsak kinyílt de bent nem láttam semmit csak egy nagy fényeséget és a barna szempárt ugyanaz a barna szempár amit nemrég láttam, de csak ennyit nem többet, mint múltkor. Ez a látomás más volt mint a többi ezelőtt mindig tisztán láttam a dolgokat és az én szemszögemből, de most magamat láttam ahogy az ajtó előtt álltam és az a barna szempár túl homályos volt.

A gondolatmenetem az szakította félbe, hogy megérkeztünk egy irodaszerű helyre amit amint láttom osztályteremnek is használnak, ezt abból következtettem le, hogy diákok vonultak ki rajta füzettel a kezükben.

-Hello,hello gyertek beljebb épp vége lett az órának-invitált minket befele Charles egy mosollyal az ajkain. Scott állva maradt az ajtónál, engem pedig a bratyóval eggyütt leültetett magával szemben.

-Szóval én mindent elmondtam neked Charles amit a hugom nekem elmondott, most mi a teendő?-érdeklődött a bátyám.

-Nyugodj meg jó kezekben lesz itt a hugod hozzá hasonlókkal lesz körülvéve és mindent meg fog tanulni magáról és amiről szükséges az életben-mosolygot ránk és az igazat megvalva elég meggyöző tudodt lenni a prof.-Most pedig beszélnék az ifjú diákkal, majd pedig elkisérem Jeanhez aki végez rajta még nehány kisérletett.-erre Scott kifordult az ajtón tesóm pedig nyomott egy puszit a fejemre majd ő is elhagyta a szobát. A fejem végig azon a fiún járt meg a 146-os szoba és a barna szempár az olyan különleges volt. Nem értettem ezt az egészet új volt és csak úgy kavarogtak a gondolataim és még itt van ez az egész a sulival, de várjunk csak Charles olvas a gondolataimban tehát most mindent hall amit gondoltam. Ha ő látatta volna velem a szobát meg azt a fiút és mi okból én kéne megfejtsem, de hogy?

Peter, Peternek hívják,ő is különleges, mint te, mint minden diák ebbe az iskolába.És igen hallom mit gondolsz de nyugi nem hallgatózok túl rég óta.

Folyt. Köv.

Ezt elvileg 2 részesnek tervezem de lehet, hogy több is lesz, ez majd írás közben kiderül...addig is jó olvasást nektek! Remélem elnyeri a tetszéseteket.