27. rész

417 24 0
                                    


A mellékelt videót akkor hallgassátok meg, amikor elértek a megfelelő részhez!

~Holly

-Mi tartott ennyi ideig? -kérdezte Zoe lihegve, mikor meglátott a folyosón.

-Csak el kellett intéznem valamit -vontam vállat.

-De jól vagy? -fürkészett gyanakvó tekintettel. Erre csak bólintottam egyet. -Jól van, akkor menjünk a terembe -mondta, majd átkarolta a vállamat és így mentünk egészen az ajtóig, ahonnan szólt a zene és ha jól hallottam, akkor már Aiden elkezdte a fellépését. -Menjél csak -engedett előre Zoe, mire én betoltam az ajtót és már bent is találtam magam a több száz diák közt, akik árgus szemekkel figyelték a volt barátomat és tomboltak a zenéjére.

A színpadra néztem, egyenesen Aiden szemébe, aki pont akkor vett észre, ezért elfelejtett egy másodpercre énekelni, amit én csak megmosolyogtam. Létezik, hogy ezt én váltottam ki belőle?

Miközben hallgattam, rájöttem, hogy mennyire jó, amit csinál. Él a színpadon, látszik, hogy oda teremtették. Szívből énekel és ez érződik minden egyes mondaton, amit kiejt. Régen is tehetségesnek tartottam, de most, hogy hallom élőben, ráadásul meg is ismertem az elmúlt hetek során, elképesztőnek tartottam azt, amit csinált. Oldalra fordítottam a fejem, így megláttam barátnőmet, aki ugrált és énekelt. Igen, valószínűleg így viselkedik egy igazi rajongó, aki odavan az általa imádott énekesért. Mikor rám nézett, én csak elnevettem magam, amire ő legyintett egyet és bulizott tovább.

-A következő dalt nemrég írtam -szólt bele Aiden a mikrofonba, mikor befejezte az előző dalt. Amint kiejtette ezt az egy mondatot, nekem dobbant egyet a szívem, amit nem tudtam hova tenni. -Még senki sem hallotta, szóval kíváncsi vagyok a véleményetekre -mondta egy kacsintás kíséretében, mire több lány is felsóhajtott. -Őszintén, nagyon idegen volt nekem ez a környezet mikor idejöttem, ezért nem éreztem azt, hogy ez az én helyem egészen addig, míg valaki fel nem ébresztett és megmutatta nekem ennek az életnek a szépségeit. Neki szeretném ajánlani ezt a dalt -fejezte be és egyenesen a szemembe nézett, aminek következtében levegő után kaptam. Aiden írt nekem egy számot?

A színpadra kiállított zongorához sétált, majd leült elé és miután végigsimított a billentyűkön, belekezdett a dalba.

A drop in the ocean

A change in the weather

I was praying that you and me might end up together

It's like wishing for rain as I stand in the desert

But I'm holding you closer than most 'cause you are my heaven

Mikor meghallottam az elejét a számnak, konkrétan könnybe lábadt szemem. Ennél szebbet szerintem még nem is hallottam vagy csak azért gondoltam így, mert nekem szánták ezeket a sorokat. Teljesen kizártam a külvilágot, nem foglalkoztam azzal, hogy szinte mindenki felém fordult miután leesett nekik, hogy én vagyok az a személy, akiről a színpadon zongorázó fiú beszélt.

I don't wanna waste the weekend

If you don't love me pretend

A few more hours then it's time to go

And as my train rolls down the east coast

I wonder how you keep warm

It's too late to cry

Too broken to move on

And still I can't let you be

Most nights I hardly sleep

PAPARAZZO-befejezettWhere stories live. Discover now