1.rèsz

130 7 0
                                    

Reggelek hidegek, de legalább nem komorok a napsugarai szöknek be az ablakon amiket imádok. Los Angelesben élek a családommal anya egy cégnél dolgozik mint üzletvezető apám egy kórházba a sebészeti osztályon.Van egy nővérem aki csak egy évvel idősebb nálam egyszerűen csak utálom.De gondolom ezzel nem csak én vagyok így?

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem.Egy nagyott nyújtozttam az ágyamban majd megindultam a gardrób felé.A kedvenc nadrágomat és pulcsimat vettem fel. A reggeli kávé illata teljesen felébresztett!

- Jó reggelt kincsem itt a kávéd!-mondta anya kedvesen majd a kezembe adta a kávémat.

- Köszönöm anya! -amint az oromba szökött az illata egy fokkal elviselhetőbb volt az a napszak ami nem tartozott a kedvenceim közé.

Az erkély felé vettem az irányt.Imádtam a lassan ébredező Los Angelest!Kellemes hideg szellő simogatott! Korlátott fogva pillantottam lefelé ahol épp anya indult a munkába!Utáltam magam az miatt hogy soha nem tudtam a szüleimnek megfelelni.Persze ez mind annak volt köszönhető hogy soha nem mertem kiállni a saját véleményem mellett.Az emberek ha rám néznek egy vissza huzodó de kedves lányt látnak.Szeretnék kitörni ebből a kalitkából ami most vagyok de nem tudom minek kellene történie.

Üres volt a ház a táskámhoz nyúltam ahonnan egy doboz cigit vettem ki!Káros szenvedély,mindenkinek van valami nem igaz? Jólesően szívtam bele.
Az órámra néztem fél 8 mutatott fél órám volt indulásik.Utáltam a sulit általában nem voltam soha rossz tanuló de ha tehetem volna elkerültem volna azt a helyet nagy ívben.

Hangos dudaszó szakította félbe a gondolat menetem!
- Szia csajszi,jössz?-intett barátnőm aranyosan.

-Szia Mendy megyek már!-
A táskámat felkapva vettetem bele magam a mai napba.

Napom szokásosan telt Tz felelesek!
Mendyvel épp az ebédünket fogyasztottuk mikor a telefonom csörgése szakított félbe miket.
A telefonomra pillantva a kijelző anyát írt ki.Egy nagy sóhaj kíséretében vettem fel a telefonom.

- Szia anya!-vettem fel a telefonom.

-Szia kincsem, ha haza értél beszélnünk kell fontos!

-Anya baj van? -kèrdeztem óvatosan.

- Nem nincs! -Válaszolta zavartan!

A telefont leraktuk és nagyon a gondolatomba temetkezve törtem a fejem mi lehetett a baj! Három dologban biztos voltam az egyik hogy anya nagyon tárgyilagos volt, kettő soha nem hív fel a suliba, három nagyon rossz volt az előérzetem!

Órák után megkértem Mandyt hogy vigyen haza látta rajtam hogy valami bánt de szeretem benne hogy soha nem firtatta a dolgokat.Elköszöntem és úgy váltunk el egymástól, majd beszélünk.Az ajtón belépve anyáék a nappaliba ültek.

-Sziasztok!-köszöntöttem őket.

-Szia Bell!-Köszöntek egyszerre gyászosan.

- Anya elmondanátok mi a baj?-kérdeztem ingerülten
- Szívem van egy rossz hírünk el kell költöznünk, édesapád kapott egy állás ajánlatot amit elfogadott.

- Micsoda?- teljesen le taglózott a hír.

Azonnal felrohantam a szobába és egy nagy ajtó csapódással jeleztem a dühöm,a sértetségem. A teraszra mentem ahol elszívtam egy cigit le kellett nyugodnom!
Halk kopogást hallottam.

- Nem vagyok itt!-szóltam dühösen.
-Rendben Kicsim! De azért engedj be!- szólt anya  agódva.

Bementem a szobámba és szomorú tekintettem vezetem végig a szobán majd  leültem az ágyra.

- Gyere be!

Az èremnek kèt oldala van!?(ÁTÍRÁS ALATT)Where stories live. Discover now