Tükörterem /SZÜNETEL/

Főnix lánya

Egy újabb fantasy kategóriás történettel készültem nektek, S-A-A-Brook írása következik.

"Az árvaházban nevelkedett Aliz végre elindul, hogy megkeresse apját és fényt derítsen édesanyja eltűnésének rejtélyéről, de amit talál az felülmúlja legvadabb álmait. Talán mégse csak gyerek mesék voltak édesanyja történetei a házuk mögött húzódó erdöntúli világról és a bennük szereplő Őrzőkről."

A fülszöveg alapján tetszett a történet, és szerencsére ez a prológus elolvasása után sem változott. De ha már említettem a prológust, lenne egy észrevételem ezzel kapcsolatban. A prológus a mű bevezető részét képezi, az író személyes mondanivalóját, a mű megértéséhez szükséges szöveget, néha köszönetnyilvánítást tartalmaz. Szórakoztató irodalom tekintetében a prológus sokszor egy előrevetítés, tehát egy olyan cselekményt tartalmaz, ami csak a mű közepén, vagy a végén szerepel majd, tehát amolyan beharangozó. Ezt főként azok az írók preferálják, akik nehezen kezdenek bele egy műbe, és egy izgalmas résszel szeretnének indítani, hogy az olvasó érdeklődését felkeltsék, és a továbbolvasásra sarkallják, de azért nem akarnak sokat elárulni, csak sejtetnek. (Ez a bevezető rész egyébként általában rövid, lehet akár egy versike is, ami a mű hangulatát megadja.) Itt viszont a prológus nem előrevetít, hanem az előzményeket mondja el, terjedelme hosszabb, így én nem nevezném prológusnak, lehetne nyugodtan ez az első fejezet, de természetesen ez az író döntése.

A szerzőt dicséri, hogy a háttérvilág kidolgozott, átgondolt, ami azért sajnos elég ritka a Wattpadon, de mindenképp követendő példa! Megmondom őszintén, egyből olvastam is volna tovább, de tekintve, hogy mennyire el vagyok maradva a kritikák írásával, kénytelen voltam ráparancsolni magamra, hogy ne merüljek bele a történetbe, hanem írjak néhány gondolatot a prológus alapján.

Ahogy írtam fentebb, a háttérvilág kidolgozott, megtudjuk, hogyan születtek az Őrzők, milyen ügyért harcoltak, illetve hogy mi lett a későbbi utódokkal. Természetesen megjelenik a viszály is, ami megadja a történet alapkonfliktusát, de aztán történik valami a "mesélőnkkel", így egyelőre nem tudunk meg többet, a történet pedig tizenkét évet ugrik előre a Visszatérés című fejezetben.

Helyesírással és fogalmazással kapcsolatos észrevételek, központozás:
Ezeket nem piszkálódásként gyűjtöttem ki, ezért is hangsúlyoznám az ÉSZREVÉTELEK szót. Az én maximalizmusom viszont megkívánja, hogy ezekről is szót ejtsek.

Szerencsére komolyabb helyesírási hibákkal nem találkoztam, de a központozásra vonatkozó szabályokat érdemes lenne átnéznie az írónak. Egyrészt a vesszők kitételére vonatkozóan, másrészt a párbeszédek írása miatt.

Néhány példa:

"- Siess, siess mindjárt ott vagyunk. – sürgette édesanyja izgatottan."

Ennek a mondatnak a végére egyébként is felkiáltójelet kellene tenni, mivel felszólítás (Siess!), valamint a mindjárt elé is szükséges a vessző, mivel a mindjárt elé be lehetne szúrni a "mert" kötőszót.

Helyesen így nézne ki:

- Siess, siess, mindjárt ott vagyunk! – sürgette édesanyja izgatottan.

Ha a szerző mégis ragaszkodik a kijelentő mondathoz, akkor viszont nem kell kitenni a mondatvégi írásjelet, mert csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki, ha van magyarázat a dialógust alkotó mondatok után (ez a magyarázat jelen esetben: sürgette édesanyja izgatottan).

Tehát:

  - Siess, siess, mindjárt ott vagyunk – sürgette édesanyja izgatottan.  

Ha viszont nincs magyarázat, akkor természetesen a kijelentő mondat után is kitesszük a mondatvégi írásjelet.

  - Siess, siess, mindjárt ott vagyunk.

A következő példa viszont helyes:

"- Már nincs messze. - A nő megállt és megvárta, míg kislánya átmászott egy kidőlt fatörzsön."

Ebben az esetben ki kell tennünk a pontot a messze után, mert a "magyarázat" önállóan is értelmes, kerek egész mondatot alkot, így azt nagybetűvel kezdjük, és szintén ponttal zárjuk.

A vesszők használatával kapcsolatban még néhány példát írnék:

1. "De ahogy az lenni szokott semmi se tart öröké. És ez az ahonnan valóban kezdődik a történet."

Helyesen:

De ahogy az lenni szokott, semmi se tart öröké. És ez az, ahonnan valóban kezdődik a történet.

2. "Mikor felnézett már nem látta édesanyját. A nap vörös fénye teljes sötétsége burkolózott körülötte. Felállva aggódva fordult körbe, de semmit se látott. Hirtelen egy árny ugrott elő kezében acél fénye csillant, majd..."

Helyesen: Általában egy beékelhető kötőszó miatt van szükség a vessző kitételére, ezek a zárójelben szerepelnek. 

Mikor felnézett, (akkor) már nem látta édesanyját. A nap vörös fénye teljes sötétsége burkolózott körülötte. Felállva, (és) aggódva fordult körbe, de semmit se látott. Hirtelen egy árny ugrott elő, (és) kezében acél fénye csillant, majd...

Egyéb helyesírási hibák:

erdöntúli (A fülszövegben szerepelt, helyesen: erdőn túli.)

gyerek mesék (Szintén a fülszövegben található, helyesen: gyerekmesék.)

meg tanult (Helyesen: megtanult, mert ha az igekötő [meg] az ige [tanult] előtt áll, egybeírjuk.)

végig nézte (helyesen: végignézte)

ÖSSZEGZÉS

Úgy gondolom, egy nagyon jó kis történetről van szó, igényesen kidolgozott és kellőképp átgondolt. Biztos vagyok benne, hogy amint több időm lesz, elolvasom a többi fejezetet is, és lehet, hogy egy hosszabb kritikát is írok róla. :) Aki szereti a fantasy történeteket, azoknak mindenképpen ajánlom, mert bár Őrzőkről olvashattunk már más könyvekben, ez egyáltalán nem tűnik sablonszerűnek. Aki esetleg már olvasta ezt a történetet, az nyugodtan írja meg a véleményét, kíváncsi vagyok, ki hogyan vélekedik S-A-A-Brook szerzeményéről! :)