A bond with you (Levi Ackerman X Reader Modern )

Calm

Túl nagy a csend valami nem stimmel. E gondolat ugrott be, miután legalább öt percet malmoztam az ágyban. Erőt véve magamon kiszálltam kényelmes fekhelyemből s úgy döntöttem teszek egy kis körutat. A nappaliban álltam meg (h/c) hajtincsemet csavargattam tanácstalanságomban.
- Hová tűnhetett mindenki ? Mormogtam az orrom alatt.
Hirtelen ötlettől vezérelve vissza rohantam a szobámba, s pár gönccel a kezemben a fürdőbe masíroztam.

~**~

Az istálló irányába haladtam sebes léptekkel. Ahogy gondoltam meg se vártak sértődtem meg kissé a látványtól.

- Ni csak kit dobott ki az ágy ! Kiáltott fel harsányan Hanji... ki más.

- Jó reggelt (Név) ! Jött ki az egyik karámból szőke hajú férje. Levi üdvözlés képen csak meg bámult... mondjuk,ha ezt lehet üdvözlésnek nevezni.
- Anyu ! Szaladt felém pöttöm kislányom.
- Tökmag, miért nem ébresztettek fel ? Vettem karjaimba.
- Túl békésen aludtál nem volt szívem ! Szabadkozott Hanji.
- Én megtettem volna... Tette hozzá halkan a karikás szemű.
- Persze, mint legutóbb velem tetted mi ? Fonta mérgesen össze karjait a laza kontyos.
- Huh..csak egy kicsit lettél vizes. Egy alig észrevehető mosoly bújt meg Levi szája szélén. Ez az első alkalom, hogy mosolyogni látom több hónap után és valamiért olyan jó érzés volt látni, hogy nem csak egyféle arckifejezése van.
- Mit bámulsz ?
Ennyi véget ért a varázslat megint olyan, mint egy morcos macska.
- Semmit. Húztam fel az orromat.
- Indulhatunk ? Vezetett ki egy vas deres lovat Erwin az egyik karámból.
- Mire várunk még ? Rikkantott vidáman felesége s ki nyargalt az istállóból.
- Mondjuk rám ! Kiabáltam utána.
- Ne nyafogj már inkább válasz egy lovat nyergeld fel és menjünk utána! Förmedt rám a csapat törpéje.
- Jó-jó megyek ! Emeltem fel védekezően a kezeimet. Beljebb mentem az istállóban, hogy jobban szemügyre vegyem a megmaradt állatokat. Végül arra a lóra esett a választásom, aki az utolsó karámban pihent.

- Kész vagy már ? Türelmetlenkedett a szürkés szemű.

- Igen. Vezettem ki a felszerelt lovat. Gyere tökmag szállj fel !

- Jövök. Sprintelt felém, majd felkaptam, s a lóra ültettem.

- Na most fogd erősen a nyeregkápát tudod ott elől ! Biztattam, miközben felszenvedtem magamat a nyeregbe ügyelve Mikasára.

- Na végre. Fújta ki a levegőt mérgesen Levi.

- Mindenhez kommentet fűzöl? Csengett éles hangom.

- Csak induljunk nincs kedvem az egész napot ebben a koszos istállóban tölteni ! Rántotta meg a kantárját, a mozdulattal egy időben nyomást gyakorolt a ló oldalára is, amivel sötét szőrű lovát indulásra késztette. Erwin és én követtük a példáját, miután elhagytuk a farmot lassú ügetésbe kezdtünk mindhárman s élveztük a lélegzetelállító tájat. Igaz borzasztó meleg volt néha azonban, egy-egy fuvallat végig söpört a virágoktól gazdag mezőn s valamennyire kárpótolt minket. Ahogy elértük a mező és a magas fák határát, ami egy keskeny patak volt, megpillantottam barna kontyos barátunkat.

- Sokáig tartott. Fordította felénk fejét.

- Kösz, hogy megvártál minket ! Szóltam meg.

- Igazán nincs mit. Mosolygott.

- Szarkazmus volt pápaszemes! Segített ki Levi.

- Csak menjünk tovább! Tört előre Erwin Armin pedig izgatottan várta a további történéseket. Át gázolva az apró határon léptünk be egymás után lovainkkal a sűrű sötétzöld erdőbe. Előttem Hanji és Erwin haladt mögöttem pedig Levi folyton beszélő fiával. Nem meglepő gondoltam magamba s a gondolattól lassan elmosolyodva figyeltem az előttem ülő bámészkodó lányomat.