What do you want from me ? (Ereri)

Fifteen

Eren's POV:

Délután öt óra van. Anya hazaért és elhozta Levi dolgait. Fred különös mód még össze is pakolt, így anya csak elvette tőle a két nagy táskát és már ott se volt. Szóval Levi immár a saját ruháiban tartózkodik.
Gondolkodtam -igen, olyat is szoktam, mielőtt megkérdeznétek - és rájöttem, hogy tényleg jogosan kaptam azokat az ütéseket. Elvégre senki sem perfektálná, ha alsóneműbe stírölnék. Arra a elhatározásra jutottam, hogy elviszem egy randira. Persze neki "bocsánatkérő fagyizás" címszó alatt fogom elmondani. Erre csak nem mond nemet. Meg én is ki szeretnék kapcsolódni, mielőtt Mikasa a nyakamba zúdul. Nem mellesleg olyan szépen süt a Nap (nem igazán emlékszem, hogy mondtam volna az évszakkal kapcsolatban bármit is, szóval itt is április van, csak hogy tudjátok).

Lementem a nappaliba, mert Levi is ott van. Kissé félek, hogy nem-et fog mondani. De akkor nagyon szomorú és csalódott lennénk. Én tényleg szeretném Levi-t a magaménak tudni, úgy érzem szükségem van rá, és neki is rám, csak még nem vallja be. Pedig én olyan jól bánnék vele. Agyonra szeretgetném - és nem csak a szexre gondolok.
Idegesen állok elé, míg ő a kanapén ücsörög.
-Leviiii - nyújtom el az "i" betűt.
-Mi van ? - már morog.
-Csak bocsánatot szeretnék kérni és mivel olyan szép kint az idő, gonodltam elmehetnénk fagyizni -mosolygok, és ez nem perverz mosoly.
Felvonja a szemöldökét, mérlegel, és már épp azt hiszen belemegy, de sajnos ki kell ábránduljak, mert nem így lett.
-Nem. Ugye tudod, hogy mert most jópofizol velem, nem fogok csak úgy megbocsátani. És tudom, hogy hátsó szándékod van -néz rám mindentudóan. A faszomba ! Hogy tud így a dolgok mögé látni ? Igyekeztem a meglepettségemet nem kimutatni. Megráztam a fejem és rendeztem vonásaim. El kell jönnie, nem fogom feladni.
-Nem Levi, esküszöm egy ujjal sem fogok hozzád érni -kérlek, mondd, hogy ez segített.
Gúnyosan felnevet, amitől már rosszul érzem magam. Ez biztos nem jelenthet jót.
-Ezt már egyszer mondtad, mégis megtetted - vállt át dühösbe.
Idegesség kerít hatalmába. Ezek szerint mégis fennt volt ? Pedig nem szólt rám, akkor hogy ? Lehet direkt azért nem szólt rám, hogy egy ilyen alkalommal felhozza ellenérvnek ? Ilyen ravasz lenne ? De csak ne higgye, hogy ezmiatt meginogok, mert nem. Kitartó vagyok.
-Ne haragudj Levi, ígérem jóvá teszem. És ezúttal nem fogok semmi olyat tenni, ami neked nem tetszik. Szigorúan baráti szórakozás. Kérlek ! -váltok könyörgőre. Ha ez nem vállik be, akkor semmi.
Felkel a kanapéról és közel jön hozzám. Felnéz rám azokkal az ijesztő, de egyben gyönyörű szemeivel. A tekintete nagyom komoly, én meg félek, hogy mit fog csinálni.
A galléromnál fogva leránt magához, hogy egy szemmagasságban legyünk.
-Rendben, elmegyek, de ha megszeged amit mondtál -oldalra dönti a fejét- akkor azt nagyon meg fogod bánni -ejti ki lassan, de nagyon komolyan a szavakat. Az egyik felem örül, míg a másik megkomolyodott. Igen, ideje lenne összeszedned magad Eren, mert különben Levi sosem lesz a tied. Még pedig én ezt nem akarom, szóval ideje komolyan vennem az ügyet.
-Teljesen világos -mosolygok rá. Leveszi kezét rólam és hátrál egy lépést.
-Akkor menjünk ! -mondja és indul az előszoba felé.

.......

-Milyen fagyit szeretnél ? - fordulok felé.
-Csokisat -válaszol gyorsan.
Megvettem a csokis fagyiát, míg magamnak az epreset. Nem értem miért van mindenki oda a csokisért, az eper sokkal jobb.
Levi azonnal falni, vagyis nyalni kezdi az édességet. Mást is nyalhatna....khm, hogy nekem miért jut eszembe mindig ilyesmi, egyszerű, hétköznapi dolgokról... Állj már le te hülye, ha Levi-t meg akarod szerezni magadnak, akkor nem szabad folyton ilyesmikre gondolnod !
De úgy eszi, mint aki soha nem evett. De lehet tényleg így van, nem csodálkoznék.
-Ízlik ? - kérdezem mosolyogva.
-Mit gondolsz, miért eszem ? -már megint, pedig csak kedves akarok lenni.
-Jól van, csak kérdeztem -és inkább eszem a saját fagyimat.

Lassan sétálunk a járdán és nézelődünk.
A park tele van gyerekekkel, amit megértek, hisz a kemény tél után, végre meleg van. És hamarosan nyári szünet. Alig várom már.
-Várod már a szünetet ? - pillantok felé.
-Nem, egész évben a suliban akarok dögleni -vágja rá morcosan.
-Hjaj, most mi bajod ? Csak szeretnék beszélgetést kezdeményezni, te meg rögtön bunkón válaszolsz -csattanok fel.
-Akkor valami olyasmit kérdezz, ami nem egyértelmű -fordul felém, és ő is megemeli a hangját.
Hát, ez a radi sem valami jól indul, ami csak számomra az, neki pedig egy kínszenves óra, amit velem kell eltöltenie.
-Például ? -teszem fel a kédést, pókerarccal.
-Mondjuk az is egy opció, hogy nem kérdezel semmit !
-De én akarok beszélgetni !
-Akkor ne kérdezz hülyeséget, amire biztos tudod a válaszomat !
Idegesen fújom ki a levegőt. Nem könnyű eset, az biztos.
-Oké, akkor milyen zenét szeretsz ? -próbálkozok újra, remélve, hogy ezúttal nem lesz problémája a kérdéssel.
-Leginkább rockot, de amúgy bármilyen műfajt, ha jó a zene -jé, ez az első normális mondata hozzám.
-Mit szeretsz szabadidődben csinálni ? Van valami hobbid ? -erre tényleg kíváncsi vagyok.
-Mi ez, most mindenre kellene válaszolnom ? - pedig már reménykedtem, hogy végre kimond úgy két mondatot, hogy nem bunkóskodik, nem káromkodik, vagy engem ócsárol.
-Mondjuk jó lenne -sandítok rá fél szemmel.
Oldalra fordítja a fejét.
-Szeretek olvasni és írni, meg....énekelni -az utolsó szót alig hallhatóan mondja, de így is hallom. Az állam leesik. Szeret énekelni ? Ez...komoly ? Pont belőle nem nézném ki.
-Ha ki mersz röhögni, én...
-Eszembe se jutott -vágok szavába, mielőtt robbanna.
-Csak nem gondoltam volna.
-Nagyon ritkán szoktam, de amúgy is szar hangom van, szóval...-bizonytalanodik el. De aranyos ! Most olyan sebezhetőnek tűnik, fél hogy kinevetem. Pedig eszembe sincs.
-Na, csak hogy ne érezd magad kényelmetlenül, én táncolni szeretek -mosolygok rá.
-A tánc az még nem annyira kínos, mint az ének -fordul el újra.
-Miért lenne egyáltalán mindkettő kínos ? Hisz sok férfi énekes van, akárcsak táncos -miért tartja kínosnak ? Csak fura, hogy pont ő szokott énekelni, de semmi rossz dolog nincs ebben.
-Csak -majd újra nyalni kezdi a fagyiját, de kissé ügyetlen és a szája széle is olyan lesz.
Most eszembe jutnak a filmek, amikben ilyenkor mindig az illető párja lenyalja a másikról a fagyit. Csak sajnos nem vagyunk egy pár és nem érhetek hozzá, mert megígértem.
-Levi, fagyis a szád - észbekap, de ahelyett, hogy zsebkendővel, vagy kézzel törölné le, lenyalja. Amiben nincs semmi extra, ha nem lenne kibaszottul szexi, amikor ezt csinálja. Uramisten, ezt hogy éljem túl ? Levi, ha így folytatod, nem tudom, meddig tudom tűrtőztetni magam...

Haliiii ! Két nap után rész. Ilyen is csak akkor volt, mikor elkezdtem a sztorit. De annyira jól estek a kommentek, hogy kedvem támadt írni. Szóval köcönöm cépen, remélem tényleg úgy gondoltátok :)

A kövi rész nem tudom mikor lesz, de megpróbálok még a szünetben hozni egyet -már akinek szünet. Xd