18.

175 8 0
                                    

- Mondom a tervet!- szólt Erik, majd fel állt az asztalra, és elkezdett szónokolni. - Azt tudjuk, hogy Regit elrabolták! De mi azt nem tudjuk, hogy hova vitték. Viszont, csak mi nem tudjuk, de Emma igen. Szóval- fordult felém a fiú.- Tudod az utat?- Nézett rám reménykedve.
- Hááát... Nem láttam semmit, de sejtem, hogy hol lehet, mert amikor megszöktem próbáltam megjegyezni az utat. A házat is felismerem ha kell, de mi van ha máshová vitték?
- Az lehetetlen. Legalább is nem hiszem. Azért nézzük meg. És ha még sem lessz ott, majd te - mutatott rám- kideríted hogy hol lehet. És amint megcsináltad, próbálsz kiszökni onnan. Ha ott van Regi akkor vele, ha nincs, akkor egyedül. Értve vagyok?
- Igen! - válaszoltuk egyszerre.
- És mi mit csinálunk?- kérdezte Virág.- Mert csak nem ülhetünk, és nezhetjük végig ahogy Emmát is elveszik tőlünk.
- Igaza van! - Néztt Anna a másik lányra. Erik folytatta.
- Hát ha ennyire akartok segíteni, akkor ti juttatjátok be Emmát a házba. Anna, Luca ti picik vagytok, ti a szellőzőn át mentek, és figyelitek Szebasztiánt hogy mikor hol van. Virág ti pedig felmásztok a falon, és miután bent vagytok, kerüljétek ki a biztonsági őröket. - adta ki a parancsot.
- És te mit csinálsz?- kérdeztük. De a fiú nem igazán akart válaszolni, csak nagy nehezen nyögte ki.
- Én addig kiderítem hogy még mit is csinál.

A megbeszêlés után mindenki rohant átöltözni. Felvettük a fekete eggyen ruhánkat, felkötöttük a hajunkat ( Eriknek is fel akartuk, de egy, nincs olyan hosszú haja, kettő, azt mondta olyan mint egy unikornis, már pedig ő ízig vérig férfi, legalábbis ezt állította)
majd lementünk, és beszálltunk a kocsiba. De volt egy kis bökkenő.
- Ki vezet?- kérdeztem.
- Jó kérdés. Van valakinek jogsija?- kérdezte Luca. Mi csak ráztuk a fejünket. - Okés majd én vezetek.- jelentette ki.
- Van tudsz vezetni?
- Aha.- válaszolt a lány és már be is ültünk. Luca beindította a motort, majd rálépett a pedálra, és elkezdtünk száguldani. Kb 210-zel mehettünk, mikor szirénát hallottunk magunk mögül. Rendőrök... A lány lelassított és félre állt. Az egyik egyenruhás férfi oda lépett a lehúzott ablakunkhoz, majd így szólt.
- Jogosítványt, és forgalmit kérek.- De a lány nem adott semmit.
- Tudja biztos úr, van egy kis baj.- hajtotta le a fejét.- Nincs jogsim.
- Azt mondtad van!- kiáltottunk rá.
- Nem. Ezt egy szóval se mondtam. Azt kérdeztétek hogy tudok- e vezetni. Én meg azt mondtam hogy igen, mert tudok. Csak nincs rá engedélyem.- A rendőr türelmetlenül nézte, ahogy mi a kocsiban veszekszünk. Majd Erik kiszállt az autóbol, és odalépett a pasihoz. Majd elkezdte.
- Tudja uram, azért nincs jogosítványa, mert nem tette le a vizsgát. És tény hogy szabályt szegtünk, nézze meg hogy mennyi szbálytalan dolog van az autóban. - a rendőr önfeledten bólogatott.
- Ezzel nem segítesz! - súgta oda Luca. De a fiú mit semtörődve folytatta.
- De! Mi titkos ügynökök vagyunk, és elrabolták a társunkat, akit meg kell mentenünk.
- Velem ne szórakozz kölyök!- rivallt rá a férfi.
- Kikérem magamnak! Én nem szórakozom! Még a jelvényem is meg tudom mutatni.- Erik elővette a jackiéből az igazolványát és megmutatta a rendörnek.
- Hamisítvány!- kiabált.
- Nem nem az! Ha kell felhívhatom a felettesét, és kirugathatom magát amiért hátráltat minke.- A fiú ekkor elő vette a mobilját és elkezdett tárcsázni egy számot. Majd beleszólt.
- Haló! Apu? Képzeld itt van az egyik alkalmazottad. Képzeld...
- Jó jó gyerek. Elhiszem, csak ne rugattass ki. Elengedlek. Mehettek!- mondta, majd elhajtott.
- Mondtam hogy megoldom- mosolygott Erik, majd tovább mentünk.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: May 11, 2018 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Hamupipőke (Egy Kicsit?) MásképpWhere stories live. Discover now