Esti versek

1. Rész

1. Csöndes az utca

Csöndes az utca,
Csöndes az út.
Alszik a levél,
Melyen hangya henyél.
Most szorgos munkájából
Tért nyugovóra.
Most nyolcat üt az óra.
Ám nem mindenki alszik még.
Egy ablakban villany ég,
Melyből egy kislány kinéz.
S figyeli a csendes utcát.

2. Fáradt vers

Hogy mihez nincsen kedvem?
Ezen eszem eszem.
Sokmindenhez nincsen most idegem.
Ám hétvégén mégis a Balatont tekerem.
Kedvem lenne,
Ha fárasztó hetem nem lenne.
Pedig most hétvégén feküdnék és ennék.
Pihennék és lennék.
Nem kelnék én hajnal ékén.
Gond nélkül én vígan megélnék.
Ám de gondom el nem rejteném.
Fáradt vagyok, regélek még.
Feküdjél most most álomra térj!
Álmodat majd mesélheted.
Ne hajnal ékén kérhetem?

3. Esti elmélkedés

A tóparton állva
Holdfényben fürödve,
Mégis szárazon,
Élvezem az esti fényeket
A víz tükrében.
Ez a tükör mutatott már villámlást,
Olykor csak eső hullást,
Vagy esetleg bepárásodott a jeges fagytól.
De hangos is volt már fürdőzők zsivajától.
Most este mégis kiragyog a csend varázsától,
Ahogy a tóparton állva
Holdfényben fürödve,
Mégis szárazon,
Élvezem az Esti fényeket.

4. Ősz köszöntő

Ködös az ég,
És ködös az ész.
Álmos fejjel csak bandukolva mész.
Ősztől szürkél az idő,
Víztől ázik a cipő.
Jó volna visszahozni a nyári meleget,
S vele együtt a színeket.
Nyári színekkel téli álmot látunk.
Tavasszal majd új színekben állunk.
S egy év után felébredve,
Új színekkel felszerelve
Készülünk egy újabb őszre.