Munkatársak ᵐⁱⁿˢᵘⁿᵍ [✓]

»8. rész«

-Látom már aktivizáltad magad...

-Itt az ideje. Kevés az időnk. Már elkezdődött a visszaszámlálás. - mondta.

Letettem a telefonom az asztalra, majd bezuhantam az ágyba.

-Nekem ez nem fog menni... - sóhajtottam.

-Még el sem kezdted. Nem adhatod fel már most... - mondta, miközben folytatta a képfeltöltést. - Biztosan van képed magadról a telefonodban. Tedd azt amit én.

-Hát a helyzet az, hogy... Nincs. - sóhajtottam ismét.

-Lee Minho azonnal keljél fel és ülj le a kanapéra! Egy, kettő! - tette le telefonját.

-Igenis főnökúr...

Felkeltem, majd tettem amit mondott. Leültem a kanapéra, majd elmosolyodtam.

-Ebből elég hülye kép lenne. - nevettem fel.

-Nem. Hm... Ezt elveszem, köszi. - fogta meg a telefonom. - Na mosolyogj.

-Jisung... Ne már. - mondtam mosolyogva, miközben egyik kezemet felemeltem és felé kezdtem el nyúlni. - Add inkább vissza. - kértem kinyújtott kézzel.

-Perc. - mondta, majd hátrálni kezdett. - Tessék. - adta vissza mosolyogva.

A telefonra néztem, majd megforgattam a szemeimet.

-Hát ez nagyon előnyös kép...

-Szerintem aranyos.

-Hát, ha te mondod...

-A terv a következő. - ült le mellém. - Ma teszel fel még pár képet magadról. Mindegy hogy honnan szeded össze, de raksz ki. Én megállok mára. Eddig azt hiszem 20 képet tettem ki. Holnap reggel meg elmegyünk vásárolni. - közölte.

-Ah, jó... Ja, de várj. Holnap Changbin ide jön.

-Akkor jön ő is velünk. Szólók Felixnek is akkor. - mosolygott, majd felpattant és hívni kezdte.

Akkor... Keressünk képet.

A rendes instagramomba léptem, majd elkezdtem keresni normális képeket. Találtam körülbelül 5 darabot, ami egészen jók voltak és elviselhetőek. Elkezdtem lementegetni őket, majd az új fiókomban feltöltöttem.

Percek alatt lett 10 új követőm, aminek nagyon örültem. Folyamatosan kaptam az értesítéseket a kedvelésekről.

Igaz, hogy nem tartok ott ahol Jisung, de nekem már ez is jó.

-Menjünk együnk valamit. Lassan dél. - mondta Jisung, amint bontotta a hívást.

-Díjazom az ötletet. Nem ettünk még ma semmit. Mi lenne, ha a JYP épületén kívül ennénk valahol? Benne vagy mókuskám? - kérdeztem nevetve.

-Benne. - mondta sóhajtva. - Nem is vagyok olyan, mint egy mókus...

-Jobb, ha beletörődsz a sorsodba. Mókus. - mosolyogtam.

-Lee Minho megállj most véged lesz! - kiáltotta én pedig szaladni kezdtem.

Kirohantam a szobából, majd egészen a földszintig futottam. Sorra kerültem ki az embereket, aztán megpillantottam az ügynökség vezetőjét pár méterre tőlem, ezért rögtön megálltam. Egyenesen felém fordította a fejét, majd egy kiáltásra felhúzta a szemöldökét.

-Kapsz te olyan mókust Minho na várj csak! - kiáltotta mögülem Jisung, majd a hátamra ugrott.

A hirtelen tettétől megingott az egyensúlyom és összeestem a földön Jisunggal a hátamon.

-Győzelem! - kiáltott.

A földön feküdve is láttam a távolabb álló vezető arckifejezését. Meglepődve állt egy helyben, majd elmosolyodott és elment.

-Leszállnál rólam? - kérdeztem nyöszörögve.

Egyből lepattant rólam, majd segített felállni. Megigazítottam a ruhámat, majd Jisung felmutatta az egyik bankkártyát a kezében.

-Gyere. Együnk. - mosolygott, majd a kijárat felé indult.

Utána siettem és együtt léptünk ki a JYP épületéből.

-Hol akarsz enni amúgy? Hiszen nem is ismerünk itt semmit... - kérdezte tőlem.

-Megoldjuk. - feleltem, majd elindultunk az egyik irányba.

Egy ismeretlen városban vicces lesz ruhákat vásárolni. Jó lenne valakitől segítséget kérni majd...