A remény alakja [Levi x Eren fanfiction] - ‼ SZÜNETEL ‼

1. fejezet - Amikor minden elkezdődött

A nevem Eren Jaeger. 17 éves vagyok. Édesanyám pár éve meghalt, azóta apuval élem együtt a mindennapokat. Ő nem olyan, mint anya volt. Elég távolságtartó. Nem igazán tartjuk a rokonainkkal a kapcsolatot.. Így nagyon magányos lett. Sajnos úgy gondolta hogy az alkoholba és a drogokba folytja bánatát.. Azóta nagyon elviselhetetlen. Szinte mindenünket eladta azért, hogy anyagot szerezzen.

A kisemmizett nappalinkban ülök apával szemben. Én a rozoga kanapén, ő pedig a már rohadásnak indult fotelben. A köztünk lévő kávéasztalon pihen a hamutartó, pár üres üveg, tűk és néhány orvosi papír amik az.. enyémek (?)

-Eren.. - szól apám, az egykor ledoktorált és most teljesen magába fordult Grisha Jaeger. Szív egyet a cigijéből, és lassan kifújja a füstöt - Tudod hogy nagyon le vagyunk égve..
-Igen.. - ennél többet nem merek mondani. Tördelem az ujjaim, és csak várok. Volt már olyan hogy megvert amikor részeg volt, így az utóbbi időben szinte nem is szóltam hozzá.
-És persze azt is tudod milyen drága manapság megélni... - Persze, főleg ha valaki úgy él mint te - De arra gondoltam hogy segíthetnél nekem - ezek után rácsapott az asztalra, én meg teljesen összerezzentem.

Mit akarhat? Én oldom meg a pénzügyi problémáinkat? Azt akarja hogy munkát keressek, vagy mi?

-Szóval.. Arra gondoltam hogy dolgozhatnál a Vöröslámpás negyedben
-Hogy mi?! - felpattantam a kanapéról. Hirtelen úgy éreztem menten elájulok. Én ott? A sok bűnös lelkü ember közt.. Ahol mindenkinek csak a pénz és a szex számít? Nem akarom!
-Jól hallottad.. Most pedig ülj vissza! - felemelte a hangját, mire szó nélkül tettem amit mond.
-Apa.. Kérlek ne..
-Semmi ellentmondás! Elfutni nem tudnál, és hát őszintén valljuk be Eren.. - lehajol hozzám, és az arcomba fújja a füstöt - Mindketten tudjuk hogy a szex nem rossz dolog.

Teljesen lesokkolódtam. Nem akarom elhinni, amit mond.. Eladná a fiát azért, hogy legyen pénze piára és drogokra?! De miért? Nem okoztam gondot soha, mindig csendes voltam, és a jegyeim sem voltak rosszak az iskolában..

Megáll egy fekete kocsi a ház előtt és kiszáll belőle két férfi. Közelednek a bejárati ajtó felé. Egyre jobban pánikolok. Apának igaza van, nem tudok elfutni..

Csengetnek.

Apám a lehető legnagyobb örömmel nyitja ki nekik az ajtót.

-Már vártam Önöket, uraim - kezet fogott velük - A nevem Grisha Jaeger.

Az egyik férfi megindul felém. Remegni kezdtem mint egy nyuszi, összeszorítottam a szemem és vártam az "ítéletet". De nem értem jött. Felvette a papírokat az asztalról, és tanulmányozni kezdte őket.

Pár perc múlva felemeli a tekintetét és apámra néz.

-Kicsit sokat kér érte, Jaeger - elítélően rámnéz - Szűz még a kölyök?
-Még nem volt senkije. És elég félénk.. Valószínüleg még magának sem csinálta soha - Úgy beszélnek rólam mintha tárgy lennék.. Anyát akarom. Azt akarom hogy ez csak egy álom legyen, és reggel anya karjaiban ébredjek....
-Szóval lehet hogy még teljesen szűz.. Majd a reakcióiból úgyis kiderül - Milyen reakciók? Ezek betegek. Tuti fel akarnak koncolni vagy valami - Tudod, igazi ritkaság ilyet találni. Főleg hogy már 17. Na jó, elvisszük és majd ha tetszik a főnöknek, hozzuk a pénzt.

A férfi eltette a papírjaimat, és intett a másiknak, aki azonnal mögöttem termett.

-Maradj szépen nyugton - egy szalaggal összekötötte a kezeimet a hátam mögött, és letakarta a szemeimet is.

Kivezettek a házból, és beültettek a kocsiba. Elindul az autó. Nem tudom merre megyünk, és azt sem hogy hol a hazaút. Valószínűleg ezért kötötték be a szemem... Egyre jobban kezdek félni.

Magamra maradtam..

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

És ennyi az első fejezet. Remélem tetszett nektek, ha igen akkor csillagot kérek xD ⭐⭐⭐ Nagyon régen szerettem volna egy ilyen fanficet és most sikerült időt szakítanom rá 😃😅 Sajnos nem tudom mikor lesz kövi fejezet de majd megpróbálok sietni vele 🤞🤞