A remény alakja [Levi x Eren fanfiction] - ‼ SZÜNETEL ‼

4.fejezet - Az itteni élet

-Viheted - szólal meg Erwin, mire egy férfi megfogja a karom és húz maga után. A folyosón ruha nélkül száguldok vele végig, de még takargatni sincs időm magam.

Behúz egy kicsi, öltözőnek használt szobába. Pár egyszerű fehér kimonó, törülközők és fapapucsok. Ennyiből áll a ruhatár. Van egy fal méretű tükör és egy kicsi sámli amire majdnem guggolva kell leülni. A férfi odaad nekem egy kimonót. És egy rongyra hasonlító anyagot Nem kapok normális alsót vagy rendes ruhát.. csak ezeket.

Az a rongy arra szolgál hogy alsót varázsolj valahogy belőle magadnak. Valahogy sikerül magamra kötnöm úgy hogy ne legyen kint semmi az ágyéki részeimből. A fenekembe kicsit bevág, szóval elég kényelmetlen, de legalább tart. Felveszem a kimonót is és megnézem magam a tükörben. Kicsit megviselt arcomon kétségbeesetten villognak zöld szemeim. Szinte világítanak barna tincseim mögött megbújva. Sosem gondoltam magamról hogy rosszul nézek ki, egyszerűen csak nem szeretem fényezni magam. A suliban sokan bántottak amiért félénk vagyok és nem tudom megvédeni magam.. pontosabban nincs merszem hozzá. Nem szeretek verekedni, vagy másokat bántani. Bajba kerülni sem akarok. De ezúttal muszáj lesz.

Nem érdekel Erwin vagy a szabályai. Akkor is megszökök innen ha az életem múlik rajta!

Gondolkozásomból felriaszt a férfi, aki megrázza a karomat. Vagyis inkább megráncigálja. Elkezd ismét húzni maga után és nem érdekli hogy nem akarok menni. Csak vonszol maga után, ismét végig a folyosón. Megállunk egy tolóajtó előtt. Bentről beszélgetést hallok.. igazából elég nagy a zsivaly.

A férfi elhúzza az ajtót, belép a szobába és azonnal elhallgat mindenki. Körülbelül velem egykorú fiúk lehetnek.

-Új szobatárs. Avassátok be szépen - ezzel rácsap a hátamra és a padlóra zuhanok. Idegesen visszanézek rá de szikrázó tekintetétől megijedek. Tiszta gyűlölet sugárzik belőle - Tudd hogy hol a helyed! - bevágja az ajtót és sietős léptekkel távozik.

A szememmel körbecikázok a szobán. Egyszerű japán stílusú. A fal vörös színű, az épület többi falához hasonlóan. Csak egy ablak van rajta, de az szép nagy. A sarokban egy nagy szobanövény csücsül, pár cédula csüng rajta. A földön öt futon van leterítve. Összességében szép és letisztult szoba.

-Jól vagy? - mire észbekapok már az egyik srác nyújt kezet felém. Gyönyörű kék szemei és vállig érő szőke haja van. Aggódó tekintettel néz rám.

-Persze, ne aggódj.. - megfogom a kezét és felállok - Ki volt ez a morcos vénember? - biccentek az ajtóra.

-Ugyan, ne foglalkozz vele. Csak egy a sok közül - kedvesen rámmosolyog - Sokkal fontosabb hogy te ki vagy. Mutatkozz be szépen - sugárzik belőle a jókedv és a kedvesség. Hogy tud ilyen lenni egy olyan borzasztó helyen mint ez? Elképesztő srác..

-Oh.. Ne haragudjatok. Tök bunkó vagyok - vakarom meg tarkóm zavarodottan - A nevem Eren Jaeger

-Szóval Eren.. Rögtön itt az első íratlan szabály: "Ne mutatkozz be a családneveddel. Ha kiderül büntetés jár érte" - hadarja el a szöszi.

-Értem.. Tehát íratlan szabályok is vannak?

-De még mennyi! - sóhajt fel egy másik fiú. Rámnéz mogyoróbarna szemeivel és egy kis részvétet látok a tekintetében. Odasétál hozzánk. Nagyjából ugyanolyan magas mint a szöszi fiú. A haja nagyon rövidre van nyírva, de látszik hogy eredetileg barna a hajszíne - Connie vagyok.

-Én Marco - félénken szólal meg egy szeplős, fekete hajú srác. Ő körülbelül egy fejjel magasabb nálam.

-Bertholdt - mutatkozik be szűkszavúan a legmagasabb srác. Szerintem majdnem két méter magas. Világos a bőre és halványzöld szeme van.

-Én pedig Armin - mosolyog rám ismét a szöszike. Ő a legnőiesebb az új szobatársaim közül. Viszont nagyon bizalomgerjesztő hogy ilyen vidám tud lenni.

Leülünk a futonokra. Az ablak mellett lévő szabad, az az enyém. Egész kényelmes ahhoz képest hogy gyakorlatilag a padlón ülünk. Sosem volt futonom.. Nem vagyok nagyon hozzászokva. De ez a hely inkább a klasszikus, hagyomágyos japánt idézi. Ha nem tudnám hogy itt mi folyik, azt mondanám szép itt.

-Szóval Eren. Sok íratlan szabály van, úgyhogy figyelj jól - szólal meg Armin.

-Rendben..

______________________

"Bemutatkozásnál csak a keresztneved használd"

"Ha beteg vagy, kérd a szobatársaid segítségét"

"Minden nap fürödj meg és tartsd tisztán magad, különösen az intim részeken"

"Ne állj szóba a személyzet férfi tagjaival"

"Tényleg tartsd be a vendégek utasításait"

"Ha jót akarsz, ne harapj"

"A születésnapodon mindenképp kapsz egy szabadnapot"

És még ehhez hasonló tanácsokat kaptam Armintól. Elmondott mindent töviről hegyire. Például hogy rengeteg olyan sorsú srác dolgozik itt mint én, de egyikük sem él itt. Minket eladtak, így nekünk ez az otthonunk.
A személyzet főleg férfiakból áll, de dolgozik itt néhány nő is. Ők azért vannak hogy lelki támaszt tudjanak nyújtani azoknak akik nehezen viselik az itteni életet. Minden szobatársamhoz tartozik egy "cselédlány" aki mindig ügyel rá. A cselédek dolga az is, hogy feltakarítsanak a védencük után egy-egy aktus után.

Arminhoz egy Mikasa nevű lány tartozik. Azt mondja elég csendes de nagyon gondoskodó. Ő amolyan vezér az összes cseléd közül.
Marco épségére az egyik legkedvesebb lány vigyáz. Mindig mindenkire mosolyog és aranyos, cserfes lány. A neve Petra. Állítólag egy nemes családnál dolgozik cselédlányként, de mivel a gazdája gyakran látogat ide, áthelyeztették.
Bertholdt a legkedvetlenebb lányt kapta. Armin szerint nagyon ritkán beszél és szeret tömör válaszokat adni. Viszont Berthold és ő nagyon jól kijönnek egymással. Annienak hívják. Armin azt mondja fel fogom ismerni ha meglátom.
Connie a legviccesebb cselédet kapta. Sasha, akit Connie "Haspóknak" becéz imád enni, folyton kis balfasz módjára viselkedik de mégis kedves.

Én is kapok majd egy ilyen lányt. Mindenki szerint szerencsésnek hívhatom magam, hiszen a legkedvesebb és legaranyosabb cselédet kapom magam mellé. Nagyon jó híre van és mindenki csak dícséri. Pár hónapja áthelyeztették és külföldön dolgozik, de elvileg csak miattam hívták vissza. Nagyon érdekel már milyen lány lehet..

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Éssss hosszú kimaradás után itt a negyedik fejezet. Nyugi, túléltem a vizsgákat illetve egy 4 napos kirándulást Erdélybe is xD Ígérem igyekszem úgy megoldani hogy ilyen hosszú szünetek ne legyenek mégegyszer. Hamarosan Levi is feltűnik meg lesz itt minden :D

Egyébként szerintetek mi fog még itt történni? Érdekel a ti véleményetek is. Szeretek kommenteket olvasgatni, szóval nyugodtan írjatok ^^

És OMG 200 fölött van az olvasók száma *-* Nagyon jó látni hogy valakit érdekel amit írok TwT Köszi nektek, ti vagytok a legjobbak!

Hamarosan jelentkezem a kövi fejezettel!