A kor csak egy szó | A kor csak egy szám 2. | BEFEJEZETT

4. Fejezet

A nap sugarai bevilágították az egész lakást. Meg lehetett sülni. New Yorkban alapból sokkal melegebb van nyáron, télen viszont majd megfagyok. Ilyen ez a New York. Maga a város fantasztikus, lenyűgöző és élettel teli, de van hátránya is. Az egyik hátránya a páratartalom, a másik az, hogy tele van idióta seggfejekkel, akik azt hiszik övék a világ. 

Jacksonvilleben is találkoztam ilyenekkel, de New Yorkban négyszer annyi seggfej volt. És az életemben megtett hibák közül azokat bántam meg leginkább, amit Jack után tettem. Vagyis Liamet. 

Összefoglalva, minden két és fél éve történt. 

- Két és fél évvel ezelőtt - 

Új voltam New Yorkban. Fiatal és naiv. Minden azzal kezdődött, hogy beiratkoztam az egyetemre. Elmében kész káosz voltam, a szívem összetört és semmi motivációm nem volt. Esténként a kicsi, üres lakásomban ücsörögtem magamat sajnáltatva. Alig ettem valamit és ez meg is látszott rajtam. Semmi felesleg sem volt rajtam és nem is lett volna azzal baj, de a mellem is C-sből, B-s lett. És ez mindegyik csajt idegesíti. 

Nem nagyon törődtem mással, még magammal sem igazán. De barátokat tudtam szerezni, hála a jó égnek. De minden este Jack járt a fejemben. Az emléke megragadt a gondolataim között, és minden mást kiszorított. Az egész lénye átjárta minden porcikámat és fájdalommal jelezte, hogy többé nem leszünk együtt. Vártam. És vártam. És vártam rá. De ő nem jött. Teltek a hetek, a tanulással próbáltam elterelni a figyelmemet, a vizsgákon sikeresen átmentem, de napról napra éreztem azt a furcsa érzést, hogy belül üres vagyok.

Már közeledett a tél, mikor az egyetemen egy srác rám írt. Mint kiderült volt két közös óránk. Elhívott egy kávéra, úgy éreztem újra élek, hogy az életem helyre fog állni a rendes kerékvágásba. Helyes srác volt, a neve Liam. Személyesen is találkoztunk és nem volt az a pezsgés, az az "Ő az igazi" pillanat. Olyan volt mint egy átlagos ismerkedés. Nem éreztem mást csak a reményt, a kiutat abból a sötét helyből, amibe magamat taszítottam. 

Az első dolgom egy új ruhatár volt. A barátaim leesett állal nézték az új gönceimet. 

- Ki a pasi? - kérdezte Emily. 

- Milyen pasi? - kérdeztem vissza.

- Aki összetörte a szíved, és utána mond el, ki húz ki a gödörből! - mosolygott rám.

- Nem törték össze a szívem - ez részben igaz is volt. A szívemet én magam törtem össze, és nem kíméltem magam egy kicsit sem. Jack nem tett semmit. Jack csodás volt. Csupán rosszkor jöttünk össze. 

- Még egy idegen is simán megállapítaná, hogy ez nem igaz. - vágta rá Tobby. 

- De igaz. Ő nem tett semmit. Én törtem össze a saját szívem. 

- Azt hogy? - kérdezte Maria.

-  El akart válni a feleségétől - kezdtem, de Maria felemelte a kezét belém fojtva a szót. 

- Honnan tudod, hogy el akart válni? - cseles kérdés, de nem Jack esetében. 

- Már előttem is váltak. Hetekkel azelőtt és gyakran hallottam ahogy az ügyvédjével beszél. - mondtam. A többiek megértően bólintottak és mindhármuk szeme rám szegeződött. - Jó ember. Kedves és megértő. Csak a felesége beállított öt hónapos terhesen. - itt mindenkinek leesett az álla. - Egyszerűen nem akartam az a nő lenni, aki elválaszt egy gyereket az apjától. - Tobby megfogta a kezem. A szülei egy másik fél miatt váltak el, és nagyon sokig hibáztatta azt az embert, aki a szülei kapcsolatának a végének az oka volt.