32. rész - Alfák

2.8K 225 3
                                    

Jungkook:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Jungkook:

Büszke vigyorral mutogattam Jiminnek a mobilom legújabb hátterét, melyen az ultrahangos felvétel volt látható. Nem hittem volna, hogy ennyire boldoggá tud tenni egy még meg sem született baba. Közeledett az ebédszünet, ezért kihasználva a munkahelyen nyert kevéske szabadidőt tárgyaltuk ki a két napja történteket, amikor jóformán agyérgörcsöt kaptam Jennie hívása után. Féltettem Noelt és Babygirlt is. Jimin legjobb barátként osztozott örömömben, szélesen mosolyogva a kijelzőre. Vidámságom addig tartott, míg meg nem jelent TaeHyung, gyilkos tekintettel méregetve.
-Azért kapod a fizetésed, hogy a mobilodat nyomkodd? - vakkantotta.
-Hogy a rák talicskázza ki a beledet - morogtam orrom alatt.
-Állj neki dolgozni - utasított.
-Nem vagy a főnököm - közöltem vele.
-Még - jegyezte meg gunyoros mosollyal.
-Gecire égő, hogy arra vered a nyálad, amiért apád dolgozott meg - fintorodtam el.
-Mert az nem égő, amit Te művelsz?
-Ez tényleg kötözködik - állapítottam meg sóhajtva.
Felálltam az addig széknek funkcionáló üres benzines kannáról és TaeHyung elé léptem. Eleve volt köztünk feszkó, nem is kicsit, de ez Noel termékenységi időszaka után még inkább fokozódott. Szüntelen fintorgása, elejtett megjegyzései egyre jobban érlelték azt a bizonyos pofánverést.
-Parancsolsz? - emeltem meg szemöldököm, kihívóan.
-Szánalmas, amit művelsz - állt elém, tovább idegesítve - Először, kihasználod Noel termékenységi időszakát, hogy felcsinálhasd. Most meg itt dicsekedsz egy olyan babával, akire egyébként magasról teszel.
-Te hallod is azt a sok szart, ami kiömlik a szádon? - morogtam ökölbe szorítva ujjaimat.
-Az igazságot mondom. Nem érdemled meg őt, ezzel te is tisztában vagy, ezért elkeseredetten elkövetsz mindent, hogy magad mellett tartsd - sziszegte.
-Fogd be a kibaszott pofád Tae! - ordítottam.
Meg akartam ütni, darabjaira szaggatni és elásni a picsába, valami elhagyatott helyen. Nem volt joga beleszólni az életembe, pláne nem a Noellel való kapcsolatomba.
-Srácok, ne csináljátok már! - állt mellénk Jimin, ugrásra készen.
-Jimin is hasonlóan gondolja - mutatott rá TaeHyung - A lánykérést is elbasztad.
-Engem ebből hagyjatok ki - mondta kínlódva legjobb barátom.
-Igaz ez Chim? - néztem rá.
-Tény, hogy nem így kellett volna megkérned a kezét - vont vállat.
-Nonak tetszett - közöltem halkan.
-Persze! - csattant fel Tae - Mert minden lány arról álmodozik, hogy a tajrészeg csávója elhadar neki egy „gecire bírom a burád, bébi"-t, aztán hozzábasz egy gyűrűt. Ez aztán romantikus - gúnyolódott.
Összepréseltem állkapcsom, fogaim csikorogtak dühömben. Talán, valahol igaza volt a seggfejnek, de a lánykérést a magam módján csináltam és Noel ezt értékelte. Legalábbis, reméltem.
-Dúl a tesztoszteron fiatalok? - csendült fel Jennie szórakozott hangja valahonnan mögülünk.
Először, azt hittem Jenre néz úgy Tae, mintha csodát látna. Áhítozva, töméntelen szerelemmel. Aztán, megfordultam és megláttam a Jennie mellett ácsorgó, üdítőt szürcsölő Noelt. A vörös köd elborította agyamat, farkasom pedig vicsorogva követelte, hogy megóvja azt, ami az övé. Visszafordultam falkatársamhoz, váratlanul csapva arcába öklömmel. Tae a lendülettől neki esett az épp buherált, nyitott motorterű Fordnak. Íriszei kékre váltottak, zihálása bántóan hangos volt, majd nekem rontott. Nem számítottam erre, így fejem fájdalmasan koppant a betonon, míg TaeHyung kihasználva meglepődésemet ütni kezdte az arcomat. Vérem fémes íze szét terjedt a számban, amit kelletlenül lenyeltem. Megalázó helyzetbe kerültem, ráadásul, Noel ellőtt. A többieket nem bántam, láttak már rosszabb szituban is, de No számára nekem kellett lenni a biztonságnak és erőnek. Lábaimat felhúzva rúgtam le magamról Taet és vicsorogva tápászkodtam fel, harcra készen. TaeHyung ismét támadni akart, de Noel elém lépő alakja meggátolta ebben. A lány testtartása merev volt, izmai olyan feszesek voltak, akár egy felhúzott íj. Tae rámordult, amiért legszívesebben megöltem volna, ám No nem hagyta magát. Felhördültem, amikor Noel váratlanul a srácnak indult. Sokkosan figyeltem, miként torkánál fogva a falhoz taszítja, olyan morgást produkálva, melyhez foghatót még sosem hallottam. Mintha farkasa művelte volna, csak sokkal mélyebb, erőteljesebb hangon. Félelmetes volt. Tae vissza mordult, félre ütve No kezét, lökve rajta egyet, mire megdermedtem. Tudta, hogy várandós, mégis hadakozott vele, ami dühített. A lány újra megragadta a nyakát és fordulva egyet egyenesen a lábaim elé dobta, olyan könnyedséggel, mintha csak egy labdát hajigált volna. Vérfagyasztó lassúsággal lépkedett felé, amitől Tae egyre kisebbre húzta magát. Társam arcára pillantottam és levegőm elakadt. Sosem láttam még ennyire elképesztő dolgot. Egyszerre gondoltam ijesztőnek és lenyűgözőnek. Noel íriszeiből kettő volt, szemfogai is duplán bújtak ki dús ajkai közül, borotvaélesen. Eszembe jutottak az átváltozásom után hallott legendák a született Alfákról, kikről azt mondták, sokkal másabbak, mint például én, akit megválasztottak vezetőnek. Erősebbek, dominánsabbak, ösztönösebbek. Hirtelenjében mindent megértettem. Jennie, később TaeHyung elejtett megjegyzéseit, Noel folyton dacoló viselkedését, Jen hűségét és védelmezését Noel iránt. A farkasom választását. Noel született vérfarkas volt, született Alfa, ami azt jelentette, át kell adnom a rangomat neki.
-Falkagyűlés, most! - morogtam hangosan.

*&*&*&*

Az erdei házban ültünk, ami a falkáé volt és ahová Noelt hoztuk első átváltozásakor

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Az erdei házban ültünk, ami a falkáé volt és ahová Noelt hoztuk első átváltozásakor. Mindenki feszült csendben várakozott arra, hogy megszólaljak, míg én Not figyeltem, aki annyira törékenynek és sebezhetőnek hatott köztünk. Jennie szorosan mellette foglalt helyet a kanapé karfájára telepedve, ami kissé zavart. Igenis féltékeny voltam rá, amit bárki más hülyeségnek tartott volna, de mikor Jiminnel beszéltem erről pár napja, ő is igazat adott nekem. Szerinte, Jennie túlságosan is közel került Noelhez, ami nem tetszett.
-Én nem akarok Alfa lenni! - törte meg Noel hirtelen a csendet.
Szeretetteljes mosollyal néztem rá, majd letérdeltem elé, térdeit simogatva.
-Nem muszáj bébi. Ez csak egy lehetőség. Ha azt szeretnéd, átadom a helyem.
-Hatalmas felelősség, nem menne. Most nem - ingatta fejét.
-No, Szerelmem - fogtam tenyereimbe pofiját - Született Alfa vagy, ami azt jelenti, neked kell vezetned és irányítanod a falkát. Nem muszáj, de Te is érzed, hogy így lenne a helyes.
-Terhes vagyok, Jungkook - közölte.
-Várandós - javítottam ki és felálltam - Ki szeretné közületek, ha Noel lenne az Alfa?
Jennie, TaeHyung és YoonGi felemelte a kezét. Az utóbbin meglepődtem, de nem tettem szóvá.
-Nem leszek Alfa! - jelentette ki határozottan.
-Már az vagy Noel - vetette közbe YoonGi - Nekem az vagy.

Falkába zárva [Jungkook ff.]Where stories live. Discover now