Love For A Life {lwt} ✓

37. Hercegnő és a Béka

Az este folyamán Louis még a kezembe nyomott egy fél zacskónyi vitamint, amiket a terhesség alatt kell szednem. Nem igazán tetszett ez az ötlet, hiszen régebben sem volt ennyi féle-fajta vitamin, mégse halt ki az emberiség. Viszont ez Lout nem hatotta meg, ragaszkodott hozzá, hogy szedjem. Így hát abban a percben be is vettem egyet, nehogy teljesen kimenjen a fejemből, és csak hét hónap múlva találjam meg...

A késői órák egyik programja volt egy film nézése. Közös megállapodás alapján kiválasztottuk a megfelelő filmet, ami végül a Hercegnő és a Béka lett.
Úgy a film felénél Louis is csatlakozott hozzánk. Mellém leülve a vállára hajtottam a fejem, viszont ez lehet nem volt a legjobb ötlet, mert pár perc múlva már az álmok világában jártam.

Másnap miután a vendégeink távoztak, megszólalt a csengő. Én mentem ajtót nyitni, aminek a másik oldalán a szüelim álltak. Szerintem a meglepődöttséget látni lehetett az arcomon, mert apukám azt mondta, hogy zárd be a szád, nert bele repül a légy !, majd se szó se beszéd nélkül beléptek a házba. Louis szintén hasonló arckifejezéssel állt a helyzet előtt, de végül a szokásos módon üdvözöltük egymást.

A nem tervezett látogatás végül jól sikerült, mert szinte az egész napot végigbeszélgettük. Valahogy most volt sok téma, és csak jöttek és jöttek a szavak mindenki szájából. Hihetetlen milyen apróságokon el tudtuk beszélgetni az időt.

Miután a szüleim elhagyták a házat, Louissal úgy gondoltuk, hogy veszünk egy forró fürdőt. Így hát előkészítettünk mindent ami a relaxációhoz szükséges, majd megengedtük a vizet.
Kb egy másfél óra múlva teljesen kipihenten mentünk ki a helységből, aztán a pizsamák felvétele után ágyba is bújtunk.

***

-Kicsim, mi lesz azzal, amit anyukádék mondtak ?-reggelizés közben elég váratlanul ért ez a kérdés. Főleg, hogy azt se tudtam, hogy most pontosan mire is gondol, hisz' tegnap anyáékkal egy csomó mindenről beszéltünk.

-Hmh-nyeltem le az utolsó falatot-Most pontosan mire is gondolsz ?-a tányért a mosogatóba helyeztem, majd visszaültem eredeti helyemre. Louis közelebb sétált, majd leült velem szembe, a pult másik oldalára.

-A nagymamádékra. Nem kéne őket meglátogatni ?-ezen már tegnap is gondolkoztam, de nem igazán tartottam jó ötletnek. Nem tudom, hogy jót tenne e a magaslati levegő a babának(nem szó szerint a levegő🤣-író), ugyanis nagyimék Floridába költöztek, olyan 10 éve.
Bár szivesen meglátogatnám őket, mert már rég találkoztam velük. Csak telefonon tartjuk a kapcsolatot.

-Nem tudom Lou. Hiányoznak, meg inkább személyesen mondanám el, hogy dédszülők lesznek, de Florida azért messze van.-mondtam ki rövidítve a gondolataimat. Louis felállt a székről, majd a homlokomra adott egy puszit, végül pedig egy 'azért gondold át' mondattal otthagyott.

Még egy kis ideig gondolkoztam, aztán egy tábka csokit felkapva indultam a nappaliba, ahol Tommo ölébe helyeztem a lábaim és így néztük a focimeccs ismétlését.

Ehhh ez nagyon rövidke és unalmas lett sry
De már napok óta szenvedek az új résszel, mert semmi ihletem nem volt, időt pedig nem akartam ugrani oda, ahonnan már tudnám akadálymentesen folytatni, mert a végén lesz benne elég ^^
Na de azért remélem tetszik💕