A fejedelem (H.S.)

34.

Este rettenetesen furcsa volt Harryvel egy szobában lennem. Tudom, hogy kezd egyfajta kötődés kialakulni köztünk és elcsattant egy-két csók, meg ölelés és puszi, de most, hogy itt vagyok vele egy szobában, rettenetesen zavarban vagyok. Ráadásul még mindig nem sikerült magam túl tenni azon a tudaton, hogy ő egy arkangyal. 

- Mi jót csinálsz Cat?-szólalt meg nem messze tőlem

Az hittem keresztbe lenyelem a fogkefémet az ijedtségtől. Kivettem a fogkefét a számból és hevesen köhögni kezdtem. Az angyal pillanatok alatt mellettem termett és hatalmas kezével a hátamat kezdte el simogatni.

- Ne haragudj, ha megijesztettelek.

- Semmi baj.-köptem ki a felhabosodott fogkrémet a számból.

- Legközelebb majd igyekszem zajt csapni.-simogatta továbbra is a hátamat

- Majd csengőt akasztok a nyakadba.-öblítettem ki a számat vízzel

Az angyal felnevetett, engem is mosolygásra késztetett nevetése.

Harry végig követett a tekintetével, ahogy a szobába mentem, mint egy oroszlán, mielőtt megenné a vacsoráját.

- Melyik oldalon alszol?

- Melyiken aludjak?-tette keresztbe a karját önelégült mosollyal az arcán a mellkasa előtt

Válaszul megforgattam a szememet és befeküdtem az ajtótól távolabbi helyre. Megcsóválta a fejét látványosan és kettőt csettintett a nyelvével. 

- Annyira kiszámítható népség vagytok.-vonult be nagyképűen a gardróbszobába. 

- Miért is?-könyököltem fel az ágyon

- A hely választásod miatt.-kiabált vissza bentről

- Mert azt szeretném, hogyha bárki megtámad, téged öljön meg először? Szerintem ez normális választás volt részemről. Te még túl is élheted velem ellentétben.-beszédem közben a bútorokat kémleltem a félhomályban úszó szobában 

- Ugyan már.-nevetett fel- Ösztönből cselekedtek sokszor.

- Nem vagyunk ennyire primitívek.-húztam össze a szemöldökömet mérgesen

- Ám legyen.-lépett be a szobába

Egy bordó póló volt rajta bokszer alsóban. Igyekeztem kordában tartani a gondolataimat, mert ez a tollas bármikor bepofátlankodhat és ellenem használhatja bármelyik pillanatban.

Elvigyorodott rám nézve, biztos voltam benne, hogy a fejemben turkált. Durcásan hátat fordítottam neki. Éreztem, ahogy besüpped mögöttem az ágy, a következő pillanatban pedig egy hatalmas kéz karolt át, míg a másikat a nyakam alá csúsztatta. Éreztem teste melegét a hátamnál. Kellemes illatát mélyen beszippantottam.

- Nem engeded ki a szárnyaidat?

- Akkor nem férnénk el.-puszilt bele a hajamba lágyan- És most így kényelmesebb is.-dörgölte orrát a tarkómnak- De most már aludjunk.-simította meg a hasamat átölelő karjával

- Előtte lehet egy kérdésem?

- Mond csak.-kezdett el indokolatlanul dúdolni. 

Éreztem, ahogy egyre jobban elálmosodom, a dúdolása töltötte be az egész szobát. Ezzel altatna el? Igyekeztem fent maradni, de egyszerűen csak ragadt és ragadt le a szemem.

- Mit jelent a thally?-ásítottam

A válaszát mintha csak álmodtam volna, de mintha azt mondta volna "Szerelmem, egyetlenem, végzetem". 

- TOLLAAAAAAS! - üvöltöttem fel reggel mérgesen

Az arkangyal úgy gondolta nincs is jobb módszer az ébresztéshez, mint egy hatalmas hógolyó, amit az arcomba nyomhat.
- Neked mi fáj ilyenkor?-pattantam fel dühösen az ágyból
- Szerintem tök muris. - tette a kezét a szája elé, miközben folyamatosan kuncogott
- Ezt még visszakapod!-sziszegtem
A fürdőbe vonultam, hogy kiszedhessem a hajamból a beleragadt hómaradványokat. Hogy lehet ekkora tuskó? Mégis kinek jut ilyen az eszébe? Az az utolsó seggfej.
- Kész a reggeli Cat.-kiabált be a fürdőbe- Ja, és nem vagyok seggfej Cicám.
Ezzel meg mi lett? Tegnap nem is ilyen volt. Mintha kicserélték volna. Vagy végig ilyen volt, csak nem vettem észre?
Gyors tusolás és felöltözés után lementem a konyhába. Valóban kész volt a reggeli. Forró teát öntöttem magamnak, egy pirítóst vettem el. Harry végig engem nézett a pultnál ücsörögve.
- Ne bámulj már kérlek!-tettem le a teát vele szemben
- De, ha egyszer előttem mozogsz, nem tehetek mást.
Felmorrantam, de nem szóltam többet hozzá. Angyal-Cat 2:0. Mi a franc van ma velem? Össze kell szednem magamat.
Harry napközben eltűnt, Zaynnel töltöttem az időt a tv előtt. Baromi unalmas volt az egész.
- Jön Harry!-szólalt meg
- Király!-ugrottam fel a kanapéról
- Most meg hová mész? - kiáltott utánam
- Csak maradj csendben! És nézd a tv-t!
Ugrálva húztam fel a csizmámat és a hátsó ajtón siettem ki. Megkerültem a házat, amilyen halkan csak tudtam. Remélem nem hallja meg. A bejárati ajtóval szemben bújtam el egy fa mögé. Éppen időben, ugyanis már ereszkedett is lefelé Harry. Behúzta a szárnyait, én pedig nekifutásból a hátára ugrottam. Kár volt. A következő pillanatban a földön feküdtem, a szárnyain, a kezeimet szétfeszítette a fejem két oldalán, a csípőmön ült és önelégült fejjel vigyorgott le rám.
- Mit szeretnél Kicsikém? - hajolt egészen közel hozzám
A francba! Vesztettem!

Halihó Cukorborsók!
Itt van az új rész, remélem tetszeni fog nektek.
Puszi & ölelés:
Nola