Szerepcsere

4

| Heather

Az elmúlt napok unalmasak azon kívül hogy Eric minden egyes nap hívott, de mégsem vettem fel a telefont. Rájöttem hogy mégsem érzem már iránta az amit kellene, tudom hogy mindenképpen meg akarna győzni afelől hogy próbáljuk meg újra.

Gyönyörű napos idő van, ma úgy döntöttünk a családdal hogy kimegyünk a tengerpartra, vagyis jobban mondva édesapám ajánlotta fel hiszen alig van velünk szinte csak a munkájának él, amit persze megértek, a munkájában egyre több elismerést kap, amitől csak még jobban felnézek rá. Az idő hamarosan eléri a maximum hőmérsékletet amit megjósoltak a mai napra.

Angel nagyon izgatott hogy ismét ellátogatunk a tengerpartra, mindig is imádott homokvárat építeni, általában engem szokott hívni segíteni, de volt olyan is amikor a szülőkkel építettünk.

Miután megebédeltünk magamra öltöttem a fekete bikini együttesem, Angelnek pedig a nemrégiben megvett rózsaszín egyrészes fürdőruhát adtam a kezébe, amit persze nem tudott felvenni így segítettem neki. Mindezek után hosszan könyörgött hogy befonjam a haját amelyet meg is kapott, így végre elindulhattunk.

A nap ezer ágra süt, a tengerparton szinte egy hadseregnyi ember, hiszen ez érthető hétvége van és az idő ne is lehetne jobb, Angel azonnal elengedte a kezem és a szokásos helyre szaladt. A kis vödrével azonnal elkezdte építeni a kis " birodalmát ,,.

Furcsa érzésem támadt, mintha figyelne valaki, megfordultam a tengelyem körül, de semmi furcsát nem észleltem. Így nem is figyeltem erre tovább élvezem a gyönyörű időt.

Angel felépítette a homokvárát, ezután pedig kagylókat gyűjtöget. A szüleim pedig egy kicsit beljebb romantikáznak, olyan aranyosak együtt.

**

A bőröm szinte már égett, bár ezen nem csodálkozom hiszen több mint fél órája süttetem magam. Végül rászántam magam hogy felkelek és hozok magamnak valami frissítő koktélt vagy hasonlót. Nem messzire van egy koktélos, mindig odajárunk. Egy iszonyatosan kedves ötvenes éveiben járó férfi vezeti, Gregg a koktél amiket kever. Mennyeiek.

- Nocsak, nocsak! Kit látnak szemeim? Megérkezett a kedvenc vásárlóm - szólal fel rekedtes hangján.

- Igen, még engem is lehet látni - kuncogok fel - egy ananászos alkoholmentes koktélt kérek.

Melyre bólint, megérkezik egy huszas éveiben járó lány, aki elkezdi készíteni a koktélom.

- Ő itt Alissa, az unokahúgom. Alissa ő pedig egy régi ismerősöm Heather.
Alissa most végzett pultosként, és mivel nekem most el kell rohannom ő elkészíti neked. - magyarázkodik, s pakolászik a pultban.

Alissa valóban kedves lány, mint kiderült mindössze fél órára lakik tőlem. Kicsit elrohant az idő, miközben ő is mesélt magáról illetve kíváncsi voltam a véleményére az elmúlt napok eseményei hatására.
Mindent elmondtam az Ericcel való kapcsolatomról, és Harryről aki teljesen más mint Eric.

- Nem akarok találgatni, de nem az a titokzatos Harry aki éppen erre felé tart? - suttogja.

A szívem kihagyott egy ütemet, a gyomrom görcsben ugrott, és furcsa érzés uralkodott el rajtam, izgulás.

- Egy whiskyt, dupla jéggel - szólal meg rekedtes hangján - és a lány számláját én állom - tekintete rám szegeződik.

Méregzöld íriszeit az enyémbe mélyeszti, göndör fürtjei rakoncátlanul omlanak le a vállára, arccsontja most még élesebbnek látszik, borostáit már valószínűleg leszedte ám ettől még mindig ugyanolyan szexi. Várj! Mi?! Nem, nem nem fogok róla fantáziálni, akármennyire is észveszejtő!