Serendipity(Luke Hemmings) [BEFEJEZETT]

28.rész

-Most megyek először úgy Ausztráliába, hogy nem lesz ott Luke- mondtam Natalie-nak a gépen üve.
-De ingyen jössz-nevetett.
-Ezer hála anyáéknak. Az elmúlt 5 hónapban elment az összes pénzem repjegyekre.. - olyan gyorsan elmúlt ez a pár hónap, de mégis olyan mintha évek óta járnék már Luke-kal.

-Meg is érkeztünk! - mondta Natalie, mikor leparkolt egy nagy fehér luxusház előtt, amit szürke kerítés védett.

-Azta! - esett le az állam, amikor megláttam a hatalmas épületet.
-Calum választotta-rántotta meg vállait Nat.
-Az ízlése nem kifogásolható, az egyszer biztos..

-Itt a konyha-mosolygott barátnőm.
-Le sem lehetne tagadni, hogy te rendezted be. - fényes, fehér konyhabútor, hatalmas bárpulttal.

-Ja, akartam is mondani. Ha ide költözök, belső építészként fogok dolgozni-szemei csillogtak.
-Jajj, Nat, ez nagyon szuper-mondtam neki őszintén, majd szorosan magamhoz öleltem.

Amikor a hatalmas nappaliban pakolgattunk, meszólalt a telefonom és Luke neve jelent meg a kijelzőn. A szívem hevesen vert. Még ennyi idő után is. Azt hiszem ő lesz a végzetem.

-Nahát, minek köszönhetem a hívását, Hemmings? - kérdeztem viccesen. Hiszen, nem épp reggel 6 óra volt.
-Mi a szar az a cikk? - kérdezte idegesen.
-Milyen cikk? - hirtelen nem tudtam, hogy miről beszél, de aztán leesett.
-Most ugye nem akarsz hinni neki?
-Nem hiszek neki. De miért? Miért próbálkozik még mindig?
-Nem tudom, Kicsim, de nem kell idegeskedned. Mindketten tudjuk, hogy ilyenkor Ashton-nal beszélgetek. De ez már fél éve így megy.
-Igen, igazad van. Jelenteni fogom Payne-t! Szeretném, ha te is ezt tennéd.
-De miért?
-Nem akarom, hogy tönkre tegyenek azok az idióta kollégáid..
-Nem kell aggódnod, ők nekem hisznek.
-Akkor ne rakjanak be ilyen hülyeséget az újságba, mert akkor teszek róla, hogy elveszítcsék a munkahelyüket.
-Most nyugodj meg szépen, minden rendben lesz-mondtam nyugodt hangon.
-Jól van igazad van. Csak nagyon felhúztam magamat. - érezhető volt a hangján, hogy kicsit nyugodtabb lett.
-Nagyon szeretlek!
-Én is téged!

Miután elköszöntünk egymástól, Natalie-val folytattuk a dobozok kipakolását. Végül nap végére elég rendesen elfáradtunk.

-Azt kell mondanom, hogy nagyon jól haladunk! - ült le mellém a kanapéra.
-Igen, valóban.
-Rendelünk kaját?
-Na ez egy jó ötlet - bólogattam.

-Még sosem ettem ilyen jó kínait-jelentette ki Nat, miután megettük a vacsoránkat.
-Most erről Clifford jutott eszembe-nevettem.
-Tényleg,mindig ő mondogatta ezt.
-Mi van vele mostanság? Mostanában nem hallok semmit sem felőle.
-Éli a kis szingli életét.
- Azért sajnálom, hogy még mindig egyedül van-szomorodtam el. Michael az egyik legjobb barátom, de mostanság nem igazán beszéltünk.
-Majd megtalálja az igazit, ahogy Calum és Luke tette még anno-mosolygott.
-Igen, igazad van.

Másnap délelőtt befejeztük a lakást, délután pedig áttértünk az udvarra, amit ugye mondanom sem kell, hogy brutál nagy.

-Minek a kutyaház?
-Venni fogunk majd egy kiskutyát-mondta lelkesen Nat.
-Szerintem ha mi Luke-kal valaha össze fogunk költözni, Petunia mellé nem fog hiányozni még egy jószág-nevettem fel.
-Hát az egészen biztos - nevetett Natalie is.

Két héttel később újra pakoltam a bőröndöm, hiszen mentünk San Francisco-ba a fiúk koncertjére. Előző este Stella nálam aludt, hiszen ő is jön velünk.

-Már annyira izgatott vagyok! - mondta néger barátnőm.
-Megértelek-mosolyogtam rá.
-Niall annyira félt, pedig ő is egyfolytában repül a világ egyik végéből a másikba- el is felejtettem mondani, hogy idő közben Stella és Niall összejöttek. Két ellentét egymásra talált. Nem hiába mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást.
-Semmi félteni valója nem lehet, mert mi majd vigyázunk rád-kacsintott Nat.

-Végre itt vagyunk, már elzsibbadt a
fenekem a sok üléstől! -mondta Stella, miután leszálltunk a repülőről.

A szálloda előtt-ahova mi is
mentünk-már volt pár rajongó.

-May, te vagy az? - kérdezte tőlem egy szőke,kb 11 éves kislány.
-Igen, én vagyok-mondtam kedvesen.
-Csinálnál velem egy képet?
-Persze-mosolyogtam.

-Nagyon szépen köszönöm! Remélem, hogy még jó sokáig együtt leszel Luke-kal! -ezen akaratlanul is elmosolyodtam. Hogy lehet valaki ennyire aranyos?

Az épületbe érve, egyenesen a recepcióhoz mentünk.

-Tessék,itt van a 304-es szoba kulcsa-nyomta a kezembe a kártyát egy nagyon komor férfi. Megvártam, míg a többiek is megkapják a saját szobájukat, majd egyszerre indultunk el.

Odatartottam a kártyát a zárhoz, ami egy csipogó hangon jelezte, hogy az ajtó nyitva van. Bementem, letettem a cuccaimat és elindultam beljebb a szobába.

Hirtelen valaki hátulról átölelt, mire annyira megijedtem, hogy felsikítottam.
-Shh-suttogta az ismerős hang a fülembe, amitől még a hideg is kirázott.
-Luke-fordultam meg, majd megcsókoltam.

- Na, hogy tetszik a szoba? - kérdezte, mután már az ágyban feküdtünk.
-Igazából minden van benne, amire szükségem van.
-Hát igen, itt vagyok én-vigyorgott. Hogy is felejthettem el, hogy ennyire egoista?

- Nagy tapsot a 5 Seconds of Summer-nek! - mondta Calum.

A fiúk a She looks so perfect-tel kezdtek, majd sorra követték egymást a számok.

-Most pedig következzen az Amnesia! - mondta Luke, majd kinézett rám. Tudta, hogy ez a kedvencem. Éreztem, hogy elpirultam. Még az volt a szerencsém, hogy sötét volt.

- Like the way it felt to fall asleep next to you- mosolygott rám. Hogy mosolyoghat valaki, egy szomorú dal közben? Kicsit furán is néztem rá.

Láttam, hogy a nézőtéren mindenki bekapcsolja a vakut a telefonján. Valami csodálatos volt.

Láttam a fiúk arcán,hogy nagyon boldogak. Az álmuk valóra vált. Ez lett egy hirtelen jött ötletből. Amikor a 5sos YouTube csatornájának még hemmo1996 volt a neve,mert Luke énekelt dalokat más előadóktól. Szerintem még ők sem gondolták, hogy mi vár rájuk. Vagy amikor Ashton-t Facebook-on keresték fel, hogy szükségük van egy dobosra....

A következő pár dalt Stellával és Natalie-val torkunk szakadtából énekeltük. Majd jött a másik személyes kedvencem:
-You walked in
Everyone was asking for your name
You just smiled and told them 'trouble'
My head spins
I'm pressed against the wall
Just watching your every move
You're way too cool
And you're coming this way, coming this way

Luke végig engem nézett a dal közben.

- But when I wake up next to you
I wonder how
How did we end up here?

Másnap reggel valóban Luke mellett ébredtem. Olyan jó volt megint vele lenni. Ettől még jobban megszerettem. Már korábban is említettem, nem tudom, hogy ez még mennyire lehetséges.

-Jó reggelt!-puszilt meg. Éreztem ahogy hideg pirszingje hozzám ért.-hideg mi? - utalt rá.
-Egyszer talán megszokom.
-Emlékszem sokat gondolkoztam, hogy orrpirszingem legyen, de aztán a szájpirszingre esett a választásom-vonta meg a vállát.
-Nem is tudlak elképzelni nélküle.
-Hát, nem mostanába akarok megválni tőle. - mosolygott, majd magához ölelt.

Alig várom, hogy vége legyen a turnénak és akkor minden reggelem így, vagy hasonlóan fog majd indulni.

Sziasztok! Itt van az új rész! Ma még az is lehet, hogy két részt hozok, de egy még biztosan várható! Lassan a vége felé járunk a történetnek. Még egy jó 10 rész..
Viszont már nagyban tervezem a kövit. ❤️
Ui:
Belinkeltem nektek fentre egy számot, ha már San Francisco-ban volt a koncert.
A másik szám: End up here-5sos