Mindig ott leszek veled (Befejezett)

Tesó!

Naoki szemszöge:
Még mindig semmi.... kezdem feladni. De nem szabad Aito valahol vár rám!

Délután kimentem sétálni az erdőbe. Megnyugtat. Szokásosan leültem az egyik kőre. Körülbelül 1 órát ülhetettem ott gondolkozás közepette. Éppen indultam bolna vissza amikor egy alak közeledését láttam. Elbújtam az egyik fa mögé és figyeltem hova megy. A falkám felé tartott de nem nézett ki se orvosnak se vadásznak. Közelebb mentem hozzá. Fekete haja volt és kék szeme. Valahonnan ismerős volt ez az alak de nem tudom honnan. Követtem egészen a falunkig. Akkor gyorsan fütyültem egyet. Ha van közel valaki érteni fogja. Jöttek is ketten. Én gyorsan lefogtam a fiút ők meg megkötözték.
-Ki a fene vagy? És mit keresel itt?-kérdeztem a megrémült sráctól
-Naoki te vagy az? - csak néztem rá.
-Honnan tudod a nevemet?
-Tudom hogy nem ismersz fel de majd később azt is elmondom. De ez most fontosabb..
-Mi? - értetlenkedtem
-Aito küldött.. - elkábultam, mégis él de hol lehet?
-Azonnal oldozzátok el!-megtették amit parancsoltam.
-Gyere és utána mondj el mindent kérlek. - bevezettem a szobámba ahol mindent elmesélt nekem arról hol volt Aito az elmúlt időkben. Nagyon örültem végre kaptam hírt róla. De ami még furdalta az oldalam az az volt hogy miért ilyen ismerős ez a fiú? De majd később rákérdezek. Amikor elmondta hol lehet
Megköszöntem a segítségét elmentem szólni Rinnek hogy figyelje a rabszolga eladásokat. Ezután visszamentem a sráchoz. - leültem elé.
-Mi találkoztunk már valahol?
-Hát tudom hogy nem fogsz hinni nekem de a testvéred vagyok? -hogy mi van? Jó ezt nem hiszem el.... - tátott szájjal néztem. Tényleg hasonlít az öcsémre.
-Mi a neved?
-Yuto, Yuto Hasegura. - Tehát tényleg igaz. - feláltam és megöleltem, közben pár könnyem is útnak indult ahogy neki is.
-Tesó annyira hiányoztál. Azt hittem sose látlak többé!
-Én is!
Így sírtu k egy darabig egymás vállán utána meg elkezdtünk arról beszélgetni hogy hol voltunk és mit csináltunk. A beszélgetésünket Rin zavarta meg aki majdnem betörte az ajtót.
-Az ajtó még kell.
-Tudom de megvan hol van Aito.
-Mivan? - mondtuk mindketten
-Holnap adják el. Megtaláltam a papírjait. Csak el kell mennünk oda betörni és kihozni. - boldogságomba még Rint is megöleltem. Visszakaptam a tesómat és a szerelmem holléte is meg van. Boldog vagyok!
-Akkor csináljunk egy tervet!
-Állok szolgálatodra. - így elmentünk páran megtervezni hogy hozzuk ki a kedvesemet.

Aito szemszöge:
Reggel ajtó nyitodásra keltem. - lassan kinyitottam a szememet és egy öltönyös pasi jött le mellette két gorilla és az egyik kereskedő. - járkált összevissza és nézegetett mindenkit, olyan mintha keresne valakit. Nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet így hát inkább Yuko felé fordultam aki kicsit félt de nem értettem miért. -kicsit közelebbmentem hozzá.
-Mitől félsz? - kérdeztem suttogva
-Hát.. Tudod ő is egy magas rangú ember mint látod. Na nekik ide szabad bejárásuk van és mindig elviszlek egy lányt vagy fiút pár órára és fizetnek érte a kereskedőknek. - mondta rekedtes hangon
-És mit csinálnak? - kérdeztem
-Tudod itt prostitúció is működik. -a hangja lehangolt volt
-De a terheseket is elviszik? -féltem a választól egy kicsit
-Igen őt nem érdekli ki az és milyen csak az a lényeg hogy éppen a kedvére való legyen, - elborzadtam a választól. Nagyon sajnálom azt akit választani fog. - be fordultam a ketrec oldalába és reméltem hogy nem vesz észre. De nem így lett meglátott és közel jött hozzám - elkezdett méregetni.
-Hé te! Fordulj ide hadd nézzelek jobban meg. - a hangja mint egy kés úgy hasított belém. Könyörtelen agresszívan mondta a szavakat. - én meg sem hallva bújtam jobban el tőle már amennyire tudtam.
-Nem hallottad mit mondtam neked netán süket vagy? - ordítozott tovább.
-Még nem láttalak biztos új vagy. Ki ez? - fordult oda a kereskedőhöz.
-Ő Aito Kitamura és elég különleges és jó választás.
-És miért is lenne különleges. - nyalta meg a szája szélét.
-Tudja ő egy hybrid aki omega és éppen terhes egy másik faj társától.
-Ó. - mondta és újra rám nézett. Egy perverz mosoly ült ki a szájára. - eközben mindenki csak engem bámult sajnálkozó tekintettel.
-Mutasd magad had nézzelek meg jobban. - meg se mozdultam. - ekkor a lejött két segítő felállítottak a helyemről és lefogtak. - próbáltam elfordítani a fejem de az egyik megfogta a kezével így nem tudtam.
-Ó, nem rossz, így se voltam még fehér hajú omegával aki hybrid is.
-Eldöntöttem őt kérem. Ha végeztem fizetek amennyit csak kérnék! - mi bajod??
-Rendben uram máris visszük a kijelölt szobájába. - ne csak azt ne
-Na ezt már szeretem. - lefogtak és elhurcoltak egy szobába. A többiek sajnálkozó tekintettel nézték végig ahogy elvisznek. Yuko még sírt is. Bevittek és ott adtak rám egy kimonót és kikötözték egy ágyhoz. Rettegtem. Most biztos meg fog erőszakolni. És mivan ha ezzel rosszat tesz a babának? Nem élném túl ha elveszíteném. Ezek a gondolatok cikáztak végig a fejemben- közben be jött az az alak és megállt velem szembe.