Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

3.26.

*Aznap*
*Stella szemszöge*
Megfogtam Flóra kezét és átverekedtem magunkat a tömegen.
-Jézusom ez minek hívta meg az egész sulit?-fújtatott Flóra.
Mikor beértünk a nappaliba a foteleken megpillantottam Ábelt.
-Köszönjünk neki!-mondtam Flórának.
-Szia Ábel!-mosolyogtam rá.
-Sziasztoook!-nézett ránk nevetgélve. Csillogott a szeme, szóval tuti alkoholizált.
-Szia!-intett Flóra.
-Hol van az én kis Julieem?-nézett ránk, mintha mi tudnánk.
-Nem tudjuk.-mondtam.
-Sziasztok lányok!-jött a hátunk mögül egy hang. Hátrafordultunk és Kornél volt az.
-Szia!-ugrott a nyakába Flóra és megcsókolta.
Intettem egyet Kornélnak, majd elmentem onnan.
Találkoztam vagy 4 osztálytársunknak, mindnek köszöntem és beszéltem velük egy kicsit. Elővettem a telefonom és kicsit azt nyomkodtam. Valaki megfogta a vállaim, amitől ijedtem.
Hátrafordultam és Márk állt velem szemben. A látványától automatikusan elmosolyodtam.
-Szia!-köszöntem.
-Szia!-mosolygott rám.
-Hát csak eljöttél! Jobban vagy?-kérdeztem.
-Igen, már semmi bajom!-felelte.
-Na akko—kezdtem bele, de félbeszakítottak.
-Szíjjjaaa Márkiii! Úristen, de boldoog vagyook, hogy látlak!-jött oda Regina és átkarolta Márk nyakát.
-Szia Regina!-mondta feszengve Márk. Regina adott az arcára egy puszit. Megforgattam a szemeim és elmentem onnan. Undorító...
Az embereket figyeltem. A ,,Dj'' szerepét Gergő játszotta. Aki ismét nagyon élte. Julie épp Ábelt vitte ki a levegőre akit látva egyből levágtam, hogy hányni fog. Lina egy ismeretlen fiúval beszélgetett. Kornél és Flóra az egyik sarokban falta egymást, Kornél keze Flóra fenekéhez kezdett vándorolni. Márk egy kanapén ült és Regina mászott rá. Márk a szemeit forgatta. Lehet, hogy tényleg nincs semmi csak Regina rászállt? Na, majd kiderítem ma én. Az ajtó felé néztem és belépett Derek. Huh eléggé kicsípte magát.
Odasétáltam hozzá.
-Szia Derek!-öleltem meg.
-Szia!-mosolygott rám halványan.
-Mizu?-kérdeztem.
-Minden szar...-fújtatott.
-Mesélj!
-Nem mehetnénk ki a kertbe? Itt sokan vannak.-vakarta a tarkóját. Megfogtam a karját és kimentünk a kertbe. Leültünk a hintaágyra és belekezdett.
-Elegem van! Tökre megszoktam a sulit és apu kijelentette, hogy elköltözünk ismét!
-Mi van? De fél éve sincs, hogy itt vagy.-értetlenkedtem.
-Ez az...
-Akkor elmész a suliból is?-kérdeztem.
-El. De a többieknek ne mondd el légyszi. Majd éjfélig elbúcsúzok tőlük külön-külön oké?
-Oké. Cipzár a számon!-imitáltam, mintha eldobnék egy kulcsot.
-Ha már úgy is ez az uccsó napot keressünk neked egy pasit!-vigyorogtam.
-Hogy? Komoly nem lehet, ha elmegyek.-nézett rám furcsán.
-Ki tudja? Akkor egy alkalmi. Vagy inkább ne?-kérdeztem. Gondolkodni kezdett.
-Benne vagyok! Egyszer élünk!-csapott a térdére.
*
Elégedett vigyorral pattantam le az egyik fotelre. Mindenki táncolt kivéve én. És Derek aki eltűnt az egyik 12.-essel. Akit találtam neki.
Unatkozva forgattam a telefonom a kezemben.
Borzasztó ez a szilveszter! Szerintem rám szállt Reni szilveszter balszerencséje.
Mert kilencedikben szilveszterkor mindenki lesz@rt engem és Milánnal is haragudtunk egymásra.
Tizedikben szilveszterkor kiderült, hogy Ákos megcsalt és akkor összetörtem. Most pedig rossz közérzetem van, Márk a pletykák szerint megcsalt. És nagyon rossz előérzetem támadt megint. Utálom ezt..
Márk leült mellém lihegve.
-Mit csináltál?-kérdeztem.
-Elfutottam Regina elől, amikor társalogni kezdett az egyik barátnőjével.-mondta lihegve. Lehajtotta a fejét a vállamra, el kellet volna löknöm onnan, de nem tettem. Megnéztem az időt 22:31
Márk a vállamon elszundított én addig a haját símogattam.
Flóra ránk nézett és kacsintott egyet.
Megráztam Márk vállát aki kómásan nézett rám. Megfogtam a kezét és felvittem az emeletre. Benyitottam Ábel szobájába ahol Ábel és pár fiú vihogtak. Zsoltiék szobája természetesen zárva volt. A vendégszoba szerencsére üres volt. Lefektettem oda Márkot és leültem egy székre.
Márk arcát néztem, mikor résnyire kinyitotta a szemét.
-Gyere ide!-nyújtotta a kezét.
-Nem. Jó nekem itt!-mosolyogtam rá halványan.
-Oké...-suttogta. Ismét elaludt én addig lementem. A konyha felé vettem az irányt, hogy igyak egy pohár vizet. A konyha üres volt. Mármint azt hittem. Mert megláttam Milánt és Flórát.
-Engedj el!-suttogta Flóra idegesen.
-Te is tetszettél régen, ahogy a testvéred. De az dobott. Szóval jó leszel te nekem!-szorította meg Flóra karját.
-MIT MŰVELSZ?!-emeltem fel a hangomat.
-Jól látod!-kuncogott az ittas állapotban lévő Milán.
Felé vettem az irányt, de megelőztek. A semmiből ráugrott Kornél. Ököllel püfölni kezdte Milán arcát.
-Szállj! Le! A! CSAJOMRÓL!-folytatta. Milán nagynehezen felülre került. Valahogy ezek felálltak és verekedtek. A tömeg már kezdett gyűlni a konyhában és semmit se csináltak, csak videóztak.
Milán hirtelen lekapott egy kést a pultról és akkor tudtam, hogy cselekednem kell. Felkaptam az üvegtálat ami üres volt és eltörtem Milán fején. Milán elájulva dőlt el, a szilánkok szanaszét repültek. A kezemet megvágtam.
-Utat!-hallottam egy ismerős hangot. Márk szaladt a konyhába. A haja kusza volt, ahogy aludt.
-Itt mit történt?-kérdezte.

A mentők szállították el Milánt.
(De egy baj volt, hogy nem tudtuk, hogy még egyszer látni fogjuk a mentőt a mai napon)
Visszamentünk a házba és az emberek úgy tettek, mintha mi sem történt volna. A zene visszatért ők, pedig táncolni kezdtek.
Egy kis idő múlva Márk lépett mellém.
-Sajnálom ezt az egészet. És, hogy végigaludtam.. Csak a táltörésre keltem fel.-nézett bűnbánóan.
-Te nem tehetsz semmiről.-nyugtattam. Megfogta a kezem és a kézfejemet kezdte simogatni.
Egymásra néztünk és arcunk közeledni kezdett egymáshoz, de valaki közénk ugrott.
-Gyertek most lesz a tüzijáték!-jelentette ki Ábel zavartalanul.
Márk megfogta a kezem és kivezetett.
Kiálltunk és a józan fiúk meggyújtották a tüzijáték bigyuszát.
Kivéve Márk, aki ott maradt és nem engedte el a kezemet.
-Szeretném megbeszélni a dolgokat.-fordult felém.
-Jólvan. Most az egyszer meghallgatlak és igazat kell mondanod. És remélem tanúk is lesznek.-mondtam.
Márk belekezdett a mondandóba eddig elég reális volt. Rá is írt Benire, hogy Reginával max 4 percet kocsikázott. Beni nem tudta miért, de leírta, hogy igen Regina full részeg volt. És Márk le is szídta őt, hogy minek volt ott.
-TÍZ!-kezdtek bele.
-Ennyi volt az egész! Hazadobtam és kész!-magyarázkodott.
-NYOLC!-mondta mindenki egyszerre.
-Jólvan Márk hiszek neked!-emeltem fel a kezeim.
-De meg kérdek valamit. Szeretsz te engem?
-HAT!-kiáltották izgatottan.
-Igen! Mindennél jobban szeretlek! Kikészített az idő nélküled. Tudtam, hogy milyen makacs vagy ezért erőszakoltam a magyarázatot folyton. Felmayer Stella én szeretlek!-emelte ki ezt a szót. Elkaptam a kabátját és magamhoz rántottam.
-BOLDOG ÚJ ÉVET!-kiáltotta mindenki körülöttünk. Tapsoltak, ölelkezdtek.
Én csak Márkra fókuszáltam és a csókunkra.
Elhúzódott és megszólalt;
-Boldog születésnapot szerelmem!-mondta. Átkarolta a derekam és adott egy mély szívből szóló francia csókot.
Mikor elváltunk, hoztunk magunknak pezsgőt és koccintottunk mindenkivel. Mikor Flóra elé értem elmosolyodtam.
-Boldog új évet és szülinapot is sis!-mondta.
-Köszi! Neked is!-vigyorgva koccintottunk és ölelkezdtünk.
-Szeretlek ikrem.-suttogta Flóra.
-Én is téged! És csak, hogy tudd mindig számíthatsz rám!-suttogtam.
-Ahogy te is rám!-puszilta meg az arcom és visszament Kornélhoz. Odamentem Márkhoz és megfogtam a kezét.
-Haza kéne mennetek! Kinga dühös lesz, ha később állítotok be!-jött oda hozzánk Kornél Flórával.
-Tudjuk.-mondtuk egyszerre Flórával.
-Hazaviszlek!-mosolygott rám Márk.
-Kibékültetek?-kérdezte Kornél.
-Igen ki!-karolt át Màrk.
-Ez szuper!-mosolyodott el Flóra. Ott álltunk négyen, mikor bentről kiáltások hallatszódtak.
-Gyerünk! Gyerünk! Gyerünk!
-Meg kéne nézzük mi folyik ott!-mondtam. A többiek beleegyeztek, megfogtuk egymás kezét és úgy vágtunk át a tömegen.
Mikor odaértünk kikerekedtek a szemeink.
Ábel öntötte a xanaxot marékszámra a szájába és piával nyelte le.
-MI A FRANCOT CSINÁLSZ?!-rohantam oda kiáltva. Kikaptam a kezéből a xanaxot és elhajítottam. A piát a földre dobtam és eltört.
-Foghadááás...-kezdett halkulni Ábel hangja.
-Márk hívj mentőt!-kiáltottam négyünk közül Márknak. 100 ember közül 4 józan és van esze.

A mentő szírénázva ért ide. Ábelt gyorsan hordágyra fektették és betolták a mentőbe.
-Mit fognak vele tenni?-kaptam el az egyik mentősnő karját.
-Kimossuk a gyomrát!-ennyit mondott és beugrott.
-Hívnunk kell a szüleinket!-mondta Flóra hullasápadtan.

Na helló helló itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett. Elég cselekménydús rész volt ez. Örültök, hogy béke van Stelláék között? Mit szóltok Milánhoz és Ábelhoz?
(mostanság látom, hogy nem vagytok olyan aktívak. Ilyen rossz lenne a story?😞)
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛