I don't do love | han jisung

3

Hétfő. Első nap. Teljes az izgalom, alig vártam hogy végre elkezdődjön az egyetemista életem.
Viszont egész éjjel alig tudtam aludni csak az járt a fejemben mi van ha Jiwon később nyitja ki az ajtót akkor megcsókolt volna....
Nem is ismerem, még a teljes nevét sem tudom azt sem tudom hányadikas.
Gondolatmenetemet az zavarta meg hogy Chamgbin a folyosó túloldaláról kiabált nekem.

-Hé Yeri gyere ide.

Láttam hogy még 3 másik srác van vele, ahogyan egyre közelebb haladtam észrevettem hogy az egyik Jisung.

-Jézusom ő mit keres itt. -jézusom ezt hangosan kimondtam

-Mi a baj ?- kérdezte Changbin egy fúra fintorral

-Ja semmi, semmi baj.-mondtam de gyorsan témát is váltottam nem akartam még kínosabbá tenni a helyzetet.

-Szerintem én titeket nem ismerlek, sziasztok Yeri vagyok.-mutatkoztam be a másik két srácnak Jisungot pedig figyelmen kívül hagytam.

-Öhm, Changbin honnan ismered a lányt csak nem a barátnőd, nem fiatal egy kicsit hozzád ? -kérdezte a fekete hajú

-Jézus miket beszélsz ő a húgom.-mondta nevetve

-A HÚGOD -kiabált hirtelen Jisung

-Nyugi tesó nem kell az egész iskolának tudnia- mondta Chamgbin nevetve

-Már minden világos, akkor én Chan vagyok ő pedig itt Felix.

-Szia.-integetett a vörös hajú

Szerintem senki sem gondolná hogy testvérek vagyunk hiszen semmiben sem hasonlítunk. Jisungon látszódott a teljes megsemmisülés.
Bár tudnám hogy miért akadt ki ennyire.

-Bocsi srácok de nekem mennem kell.-mondtam hiszem az óra kezdetéig már csak 10 perc volt és nem akartam már az első nap elkésni.

-Rendben, tanulj jól.-mondta Chanbin egy ölelés keretein belül.

Jisung pedig már ott sem volt nem tudom hova tűnt ilyen gyorsan.
De engem ez miért is érdekel, Yeri gyorsan verd ki a fejedből ezt a hülye gyereket.
Gondolatmenetem közben oda is érdem az előadó teremhez és akkor láttam hogy vegyes óra lesz, tehát remélhetőleg it lesz Jowon is.
Benyitottam és kerestem, meg is találtam hátul de a mellette lévő helyen már ült egy lány.
Kerestem tovább a helyeket mikor megláttam egy egész üres padot a leghátsó sorban, gyorsan siettem nehogy valaki leüljön oda.

~
Már 12 perce tart az előadás mikor a hátsó ajtón besettenkedik valaki, valaki aki nem más mint Jisung.
A szemem sarkából látom hogy felém jön
"Jaj csak ne ide üljön le"-gondolom magamban
Hát persze hogy ide ül le hova máshova ....

-Sok dologról maradtam le?-kérdezte

De én válaszra sem méltattam. Nem akartam hogy elvonja a figyelmemet. De az a baj hogy megtette. Éreztem hogy keze a combomon van.

-Te meg mi a francot csinálsz? -suttogtam mérgesen

-Miért valami bajod van vele?-úgy kérdezte mintha ez annyira természetes lenne

-Most azonnal vedd le a kezed!

-És ha nem akarom?-kérdezte félmosollyal

-Akkor eltöröm a kezed.-mondtam határozottan

-Tetszik ha ilyen vagy!-mondta és rámarkolt a combomra.

Majdnem hangot adtam tettének de visszatartottam magam. Nem adom meg neki ezt az örömöt. Hirtelen lecsaptam a kezét a combomról és arrébb csúsztam a székkel.
Nem hiszem el hogy képes ilyeneket csinálni.