I don't do love | han jisung

7

-Tudod hogy most nem menekülhetsz el- suttogta

-Jisung én nem akarok tőled semmit-mondtam de befogta a számat

Közelebb lépett majd fülemhez hajolt.

-Biztos vagy benne?-kérdezte majd számra tapasztotta a sajátját.

Olyan jól csókol hogy nem tudok neki ellenállni, ezért elmélyítettem csókunkat.
Igen én, nem tudom mi van velem de ha vele vagyok elvesztem az eszem.

-Látod, szerintem te igen is érzel valamit irántam.-mondta lihegve

Nem bírtam magammal és magamhoz húztam egy újabb csókra. Derekamra markolt majd ölébe vett és nekinyomott a falnak.
Elkezdett pólóm alatt matatni.
Nekem sem kellett sok lehúztam róla a pólót és mivel már a szemem hozzászokott a sötéthez ezért láttam kockás hasát.
Tovább csókolta a nyakam, belőlem pedig egy nyögés jött ki de csak halkan mert nem akartam hogy akik kint vannak meghallják.

-Jisu-hng-h-szerintem ezt most nem kellene-mondtam majd szemembe nézett

-Tudom de most annyira kellesz-hajolt közelebb

-Kellesz nekem Yeri-suttogta ajkaimra

-Jisung én....-mondatomat nem tudtam befejezni mert kattant a zár az ajtón

Felvettem a pólóm Jisung-al együtt majd mielőtt kimentünk volna megtöröltem az arcát nem akartam hogy az legyen mint Seungminal.

-Ezt be kell fejeznünk-mondta majd kicsapta az ajtót és felhúzott az emeletre.
Mindenki csak bámult minket Jiwon csak egy
"Ez az csajszi"-t mondott. Remek most biztos azt hiszik azért megyünk fel.

Jisung egészen a szobájáig vitt majd miután bementünk ránk zárta az ajtót

-Figyelj én most nem akarok semmit-mondtam

-Tudom és nem is lesz semmi én csak beszélni akarok veled, figyelj én azt hiszem érzek irántad valamit de még én sem tudom hogy mit és azt hiszem hogy veled akarok lenni.

-Jisung ez nekem nagyon gyors.-mondtam ki egyszerűen

-Én nem tudok várni-közelebb lépett és az ágyig tolt

-Akkor legalább aludj velem-mondta majd szorosan magához ölelt

Nem szólaltam meg csak bólintottam, majd közelebb húzott magához.
Elég fura volt hogy a lenti zaj nem hallatszódott fel, hiszen nagyon hangos volt.

Ölelése kellemes volt, régen éreztem magam ilyen nyugodt kellemes helyzetben.

~
Reggel a telefonom zörgésére keltem.
Mire kinyitottam a szemem realizáltam hogy egyedül vagyok. Remek itt hagyott. Legalább szólt volna.

Átmentem a fürdőbe ami a szobával szemben volt. Belenéztem a tükörbe és láttam egy szívásnyomot a nyakamon.

"Jaj ne ne ne ne, ezt nem láthatja senki, még nem"-gondoltam hiszen Changbin nem nézné jó szemmel.

Visszafutottam a szobába és felvettem egy kapucnis pulcsit aminek a kapucniját teljesen belehúztam a fejembe. Nem akartam hogy bárki is meglássa.

Lefele menet a lépcsőn láttam Changbint a konyhában úgy hogy a lehető leghalkabban rohantam ki a házból.

Egészen a szobámig rohantam ahol hála nem volt ott Jiwon még neki sem akartam mondani semmit bár lehet a tegnapiból le lehet következtetni valamit...