obsessed with you;minsung ☑

10

nem mondta ki, hogy ő is szeret..

az én ötletem volt, hogy el kell felejtenünk egymást, de akkor is nagyon szarul esett, hogy nem mondta ki...

most az ajtónak támaszkodva zokogok, míg ő szőnyegen ülve a dohányasztalnak támaszkodik és figyel engem jeges arckifejezéssel.

- jisung ne sírj már.. - szólal meg lágyan minho.

mondatára lenyelem a taknyom és nyálam keveréket, majd ránézek.

- biztos sok dolgod van, úgyhogy ha gondolod, mehetsz is. - kelek fel, és megyek be a konyhába. a sok sírástól megfájdul a fejem..igazából nem csak a fejem.

viszont miközben leveszem a fájdalomcsillapítót a polcról lépteket hallok a hátam mögött.

- miért vagy még itt? - nézek rá sem nézve, mivel tudom, hogy minho az.

- csak elakartam köszönni. végülis többé nem igazán találkozhatunk... - mondatára felkaptam a fejem, és összepréseltem számat.

- ne mondd ezt...így csak rosszabb..

- én nem értem. - horkant fel. - miért nem maradhatunk barátok?

- nem voltam elég világos az előbb? - fordulok vele szembe, viszont mikor meglátom szemeiben a könnyeket, rögtön ledermedek.

- nem...nem értem...szükségem van rád és neked is rám.

- de ha csak barátok lennénk, azt nem bírnám ki. - mondom el újra ugyanezt a mondatot.

- hát..akkor legyünk legjobb barátok.

- idióta. - rázom meg a fejem mosolyogva, annak ellenére, hogy ebben a helyzetben egyáltalán nem kéne mosolyognom.

újra közelebb sétáltam hozzá, majd rásimítva az állára húzom közel magamhoz arcát.

- egyébként is. szerinted mit szólna jyp, ha kiderülne, hogy együtt vagyunk? vagy hogy meleg vagy? vagy hogy én is meleg vagyok? a rajongóid mit szólnának? a csapattársaid?

- leszarom. - mosolyodik el, majd átkarolva csípőmet húz közelebb magához.

válaszolni nem válaszolok, csak szemeit nézem.

úgy érzem megint el kell sírnom magam.

mekkora egy hisztis kis picsa lettem..

de igazából leszarom.

szóval sírva borultam a nyakába. megszorítva pólóját zokogtam, míg ő tarkómat fogva ölelt magához.

- öhm..mi történt? - hallom meg felix mély hangját hirtelen.

- hát-

- semmi. - vágok bele minho szavába, majd könnyeimet letörölve zárkózom be a fürdőbe a telefonom társaságával.

- mitcsinálsz ott bent? - kopog be minho.

- mi közöd hozzá, haver?

- hű de bátor lettél. mondd a szemembe. - szinte látom ahogy megforgatja a szemeit.

- ilyen nehéz dolgokat kérsz tőlem? azta..

- egyébként komolyan, mitcsinálsz bent? kivered a képeimre? - az utolsó mondaton eléggé meglepődtem.

- végülis mindenki magából indul ki. - vonok vállat.

- szóval nem tetszenek a képeim? - szólal meg egy kis idő múlva a sokk miatt. - mindegy, most inkább ne válaszolj, csak gyere már ki.

- miért tenném?

- jisung..

- igen, ez a nevem, de szólíthatsz másnak is.

- jisung gyere már ki a fűrdőből!

- máris apu. - forgatom meg újra szemeimet, miközben felállok és odanyúlok a kilincshez, de félúton megáll kezem a levegőben. - mitcsináltatok damheevel miután elmentem onnan? - kérdezem meg hirtelen, komoly hangnemmel.

- beszélgettünk? - hallatszódik inkább kérdésnek.

- miről?

- féltékeny vagy?

- é-én? miért lennék f-féltékeny pont én? - dadogásomra és válaszomra egyből felnevet.

- folyton nyomult, de figyelmen kívül hagytam. ezt a választ vártad?

- fogjuk rá. - nyitom ki az ajtót. kicsit meglepődöm, hogy ilyen közel van, de aztán megláttam a hata mögött felixet, aki kivételesen nem vigyorgott..sőt. - hát te?

- mi történt?

- nem lényeges. - vonok vállat.

- nem lényeges, vagy nem akarod nekem elmondani?

- a kettő között.. - gondolkodom el egy pillanatra. - de most szeretnék egy kicsit egyedül lenni.

- én viszont nem. - rázza meg a fejét minho, mire ránézek felhúzott szemöldökökkel

- akkor hívd fel a kis damheet, mert őt úgy sem akarod csak barátként tekinteni. - vonom meg a vállam.

- jézusom jisung. - forgatja meg szemeit.

- asszem én most elmegyek kocsikázni changbinnal.. - megy el felix azonnal.

- miért vagy ilyen féltékeny?

- nem vagyok féltékeny. csak emlékeztetetni akarlak arra, hogy milyen, ha friendzone-ba akarnak rakni.

- te elakarsz felejteni. melyik a jobb? - teszi karba a kezeit.

válaszolni nem válaszolok, csak oldalra nézek.

- értem.. - bólint egyet minho, viszont a következő cselekedetére egyáltalán nem számítok.

a falnak lökött, majd államat erősen megfogva csókolt meg, ami durva volt, de élveztem.

nyakát átkarolva csókoltam őt vissza, ő pedig egyik kezét csipőmre másik kezét derekamra rakta.

felugrok rá, (ez úgy hangzott mintha valami majom lenne) ő pedig fenekemet fogva tart, és megy el velem a szobánkig, ahol lerak az ágyamra.

fordítok helyzetünkön, mert múltkor ő kényeztetett -vagyis tegnap-, most én szeretném.

csókunkat megszakítva puszilok végig állától egészen kulcscsontjáig, amire ráharapok.

egy kisebb sóhajjal jelez, hogy tetszik amit csináltam, ezért felbátorodva folytatom tovább kényesztetését.

×××

félálomban még érzem -eléggé kifáradtam az előbbitől-, hogy közelebb bújik hozzám hátulról, majd fülemhez hajolva kezdi el suttogni:

- én is szeretlek jisung. el sem tudod képzelni mennyire. lehet, hogy alszol, lehet, hogy nem, de azért elakartam mondani neked. aludj jól. - puszil fülém mögé, amitől kiráz a hideg, hasamban pedig érzem a pillangókat.

😗✌