Kylo és a porgok ༺༼★Befejezett♡༽༻

Mi A F*szért Nem Sikerült? 3/3

*Kylo szemszöge *

Halljátok, alig hiszem el! Rey rámtalált. És aggódik értem. Viszont azt hiszem, hogy eltört a karom. A legutóbbi próbálkozásnál, már majdnem kijutottam, mikor megcsúsztam, és a karomra estem. Remélem van itt valami orvos, aki majd ellát engem. De erre az esély annyi mint hogy Porgi most elkezd Ukránul énekelni. Tehát semennyi. Így viszont nem tudom, hogy mi lesz a törött karommal. Rey elment segítséget hívni. Már körülbelül 1 órája. Mintha az idő csigalassúsággal telne. Reynek továbbra sincs semmi nyoma. Ez frusztráló. Tudom, hogy nem hagyott itt, de mi van ha eltévedt? És soha többé nem jut vissza ide. Ebbe még belegondolni se merek! Egész biztos, hogy vissza fog jönni! Csak az erdő mélyén rekedtünk, ezért sok idő, mire kijut, és mire visszajön.
-Kyo!
Tudtam, hogy vissza fog jönni!
-Itt vagyok, de eltört a bal karom!
-Ne aggódj! Mindjárt kiszedünk onnan!
-Nem aggódok, csak már unatkozok.
-Kylo! Megennéd, hogy most az egyszer egy kicsit befogod? Ma reggel 5-től kezdve téged kerestelek. Ezután, pedig ki kellett innen találnom!
-REY! NE CSITÍTGASS! A porgok ellopták a cuccaimat, elkezdett zuhogni az eső, azután beleestem egy csapdába, ami tele volt pókokkal, ezek után, a mocsaras erdőben kóvályogtam, megtaláltam Porgit, és vele együtt a cuccaimat is, de idő közben beesteledett, a nagy sötétben pedig nem láttunk, ezért belesétáltunk egy szakadékba. Körülbelül 5 métert zuhantam, este nem aludtam semmit, egyrészt azért, mert kurvára fájtak a bordáim, másrészt, mert egy rohadt sötét, hideg és nyirkos szakadékban, a föltön, egy szál pólóban és nadrágban, sáros cipővel kellett volna aludnom! Reggel már hajnali 1-kor fent foltunk, de a nap csak 6-kor kelt fel. Így 1-6 óráig próbáltuk megtalálni a cuccaimat. Ezek után elkezdtem mászni. Vagy 8-szor! Ugyanis a sok esőtől, vizesek, ezek a kurva sziklák. Az utolsónál, már majdnem felértem, de megcsúsztam és megint vagy 5 métert zuhantam, és egyenesen a karomra estem, ami eltört. Ráadásul, már vagy 18 órája nem ettem, és ittam! Szóval lécci, ne hasonlítsd a te szenvedéseidet az enyémekhez!
-Oké, oké felfogtam. Ez tényleg elég szar, de nem kell ordibálni!
-Azért ordibálok, mert te fent vagy, én meg lent! Rémlik?
-Hát már nem sokáig! Kapd el, és kösd a derekadra! Ha kész, akkor kiabáld, hogy kész, és elkezdünk húzni!
-Kész!
-Oké! Egy, két, há! Húzd!

-Áhh!
-Gyere! Már fent vagy, és biztonságban!

Egy orvos begipszelte a karomat, majd visszamentünk a hajónkhoz. Itt az ideje odaadom az ajándékot! Gyerünk Kylo! Ne cseszd el!
-Rey! Tudod, van valamim a számodra! *Kylo fogja és odaadja a dobozt Reynek, aki kinyitja és az örömtől már könnyek sokasága zúdúl le az arcán*
-Ó Kylo! Ez gyönyörű! Még életemben nem láttam ilyen szépet! De miért kapom? És miért pont csillag? Én nem ragyogok.
-Hát Rey azt kell, hogy mondjam, tévedsz. Igen is ragyogsz! Te vagy az, aki számomra beragyogja, és színesebbé teszi a nappalokat meg az éjjeleket. Neked saját fényed van, ami gyönyörűen világít, csak félsz megmutatni! Te vagy az, aki változásra késztet. Az aki miatt felelek reggel, és biztonságban, nyugodt szívvel fekszek le este! Te számomra mindennél többet jelentesz. És szerintem fényesebben ragyogsz, mint az összes többi csillag az égen. Rey én Szeretlek!
-Kylo! Ez... Ez... Erre nem is tudok mit mondani! Ez egyszerűen gyönyörű volt! Tényleg így érzel? Miért nem mondtad?
-Féltem. De már nem is tudom, hogy mitől.
-Kylo... Azt hiszem, hogy én is Szeretlek! És mondd csak mit kell adnom a karkötőért cserébe?
-Semmit. Te már azzal mindent megadsz nekem, hogyha hozzám szólsz. Már az jobbá teszi a napjaimat!
-Kylo! Én olyan hülye voltam! Azt hittem, ha nem lesznek dührohamaid, akkor minden jobb lesz. Neked, meg nekem is! De tévedtem! Neked, és nekem is csak egy dolog hiányzott! A szeretet! Szóval én, téged, igen téged, Kylo Rent, teljes szívemből foglak szeretni!
-Tudod mit? Még van valami, amit azért szeretnék a karkötőért cserébe?
-És mi lenne az? Várj! Tudom! Egy csókot akarsz ugye?
-Háát én igazából, azt akartam mondani, hogy tartsuk meg Porgit, mint házikedvencet, de az a csók se hangzik rosszul.
*Ekkor Kylo közelebb húzza Reyt*

Megcsókoltam. Annyi idő után, most végre sikerült. Az ajkai édesek voltak, és csak álltunk a hajónk előtt. Csak álltunk és már semmi nem számított. Semmi.
-Te! Rey azért, nekem még van egy kérdésem!
-Hmm?
-Megtarthatjuk?
-KYLO! Elrontod a pillanatot!
-Oké, oké bocsi! Kussba leszek!
-Na azért!

Ezek után felszálltunk, és elindultunk az otthonunk felé. Azaz egyenlőre, az anyahajóra. De egész biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb, lesz normális otthonunk.

Sziasztooook! Már csak egy Epilógus maradt, amit nem tudom, hogy mikor fogok hozni. Igen ez ennyi volt. Eredetileg, ezt egy másik külön részbe terveztem, de szerintem úgy nem adta volna át ezt a feelinget! Ha elolvastad a storyt azt nagyon köszönöm. Ha pedig tetszett, akkor örülök, hogy sikerült valami olyat alkotnom, ami nem csak nekem volt szórakozás, hanem (remélhetőleg) nektek is! Nagyon szépen köszönöm!
Az epilógusig is puszil mindenkit~ Cissy❤️