Tiltott Gyümölcs

5

-Tessék? Mi a szar ez? Egy idióta szerepjáték? -tárta ki a karjait és nézett a tanár felé, aki azonnal felvonta a szemöldökét a trágár szóra. Én csak a fejemet a kezemre hajtottam és úgy tettem le a padra mert tudtam, hogy ez a veszekedés sokáig fog tartani. 

-Ajándék amiért, nem küldöm az igazgatóiba most meg üljön le a Hercegnője mellé és egy pisszenést se halljak. -mutatott a mellettem ülő székre mire megforgatva zöld szemeimet, néztem ki a mellettem lévő ablakon és húzódtam a fal felé.Alex lassan mellém lépkedett majd ledobta a táskáját és helyet foglalt mellettem. -Szóval, arra gondoltam, hogy a Királynő, vagyis aki úgymond a gonoszat fogja játszani, az Madison lenne a másik osztályból. -meghallva a nővérem nevét még jobban pánikba esetem, és sokkal jobban izgultam, hiszen mentsen attól a jó Isten, hogy vele legyek még több időt. -Az Ő párja pedig, Aaron lesz. -egyből Alexre néztem, hogy mit szól arra, hogy a barátnője párja az ő legjobb barátja lesz akit 30 perce teljesen megátkozott. Ő is rámnézett majd a vállait megvonva kezdett el írni a füzete egyik üres lapjába. 

Most mit nézel? Aaron nem mer ugatni. Állt a papíron mire megforgatva a szemeimet én is elkezdtem a választ írni gyöngy betűkkel, szépen lassan, hogy Alex idegire menjek. Éppen csak azt néztem, hogy mennyire csúnya vagy. Csúsztattam elé a papírt és elolvasva a válaszomat hangos nevetésben tört ki. A tanár felvont szemöldökkel nézett rá én gyorsan a könyvembe bújtam, hogy legalább engem ne büntessen. Alex hatalmas elnézésekbe kezdett majd lenyugodott és a választ írta. A nővéred nem így gondolja. Került hozzám újra a lap a válasszal. Elolvasva a választ ismét megforgattam a szemeimet és körmölni kezdtem. Nyilván azért tart helyesnek mert sok pénzetek van, mikor érted meg, drága Alex, hogy ő neki csak a pénz kell meg a sok cipő? dobtam elé a végén a lapot mire Ő szemöldökét ráncolva írta le az utolsó választ. Drágának szólítottál tehát most már nem csak Nathan, hanem én is bejövök? állt a kérdés a papíron mire egy frappáns visszavágáson gondolkodtam de inkább kitéptem a lapot és a mellettem lévő kukába hajítottam. 

Több óra elteltével sikerült élve kijutnom a börtönből amit iskolámnak kell, hogy szólítsak. Magamba szippantottam a friss amerikai őszi levegőt és megálltam a fal mellett, hogy megvárjam Emmát, akkor is, ha ő nem akarja. A telefonomat elővéve valami idegesítő játékkal ütöttem el a szabad időm, de hamar társaságom akadt. Sajnos.

-Amelia! Kell egy fuvar? -állt meg előttem Alex és a fiús kis bandája és kérdőn nézett rám. -Ácsorogsz itt mint egy útra rakott macska, kit vársz? -kérdezte tőlem és talán most az egyszer nem volt se gúnyos, se szarkasztikus, csak szimplán csevegésnek hangzott. 

-Emmát várom, úgyhogy köszönöm nem kell a fuvar majd hazagyalogolok. -mondtam de amint kiejtettem a számon a barátnőm nevét az ki is lépett az iskola ajtaján és azonnal ránk nézett. Kínosan legyintettem magunk felé, hogy jöjjön ide, mert a fiúk nem lesznek itt, de akár csak egy idegen lennék elnézett és ment tovább. -Istenem már. -fújtattam és utána akartam menni, de az egóm sokkal nagyobb volt ennél. Alex is észrevette ezt és most az egyszer életében hasznos dolgot csinált. 

-Hé! -kiáltott a lány után aki azonnal hátra is nézett és meg is állt, ahogyan látta, hogy Alex szólt most utána. -Ha integetnek neked jobb lenne, ha legalább egy fikarcnyi viszonzást is mutatnál, ezzel csak magad égeted le. -folytatta Alex kiabálva és felé igyekezett mire az összes diák az iskola előtt gyűlt köré, így a két felet beszorítva egy körbe. -Valami gondod van, Emma? -szólt hozzá már lassan mire a lány teljesen lefagyott ahogyan, Alex egy lépésnyi távolságot sem hagyva közöttük, a barátnőm főlé magaslott. -Látom téged is saját magammal lehet megfogni. -mosolyodott el gonosz módon, mire Emma nyelt egy hatalmasat és hátrált.