Jeff X reader
Már 1 éve hogy elköltöztek és 2 hónapja a balesetnek. Nagyon félek. 1 hónapja nem hallottam felőle semmit. Hiányzik. Azt mondta hogy vissza jön. MEGÍGÉRTE!! És most eltűnt. A szüleit holtan találták a lakásukban a tesvérét meg súlyos sebekkel szállították kórházba. Félek hogy vele is ilyen szörnyűség történhetett. Azt mondják hogy ő tette ezt a családjával. Engem már az sem érdekel ha gyilkos csak maradjon épp.
El akarom mondani hogy mit érzek iránta. Már 4 éves korunk óta ismerjük egymást. 1 évvel ezelőtt mikor költözek megígérte hogy vissza jön hozzám. Aztán jött a hír hogy súlyos égési sérüléseket szenvedett. És most még el is tűnt.
Én ezt nem bírom.
Keservesen a fölre rogytam. Nem volt ki megvígasztaljon. Szüleim autóbalesetben meghaltak nevelőszüleim elutaztak 3 napra szóval egyedül vagyok itthon, Jeffék eljöltöztek.
Jeff volt az egyetlen barátom, de én többet éreztem iránta mint barátságot.
Túlságosan felhergeltem magam. Lementem egy kis nyugtatóért a konyhába.
Megreccsent mögöttem a padló aztán hallottam egy ismerős hangot:
-Go to sleep!
Az alak egy kést szorított a nyakamhoz. A kés szép és tiszta volt. A fegyvert tükörként használva megnéztem ki is a támadóm. De nem hittem a szememnek.
-Jeffy?-kérdeztem régi titkos becenevén mire elejtette a fegyvert és maga felé fordított.
-(titkos beceneved)?-kérdezte elhaló hangom
-Jeffy hát te élsz?-ugrottam nyakába.
-igen itt vagyok.
-Az hittem hogy mostár soha többen nem látlak!-mondtam sírva.
-Shhh. Semmi baj. Megígértem hogy vissza jövök és én mindig megtartom amit ígérek.
-D-de h-hol voltál e-eddig-a sírás fojtogatta torkomat.
-Meg fogsz rám haragudni ha elmondom?-kérdezte már majdnem sírva.
-Sosem tudnék rád haragudni!-mondtam könnyes szemekkel.
-Gyilkos lettem!-sírta ki.
-Addig nem érdekel míg nem esik bajod.
Jeff egyik kezét fejemre tette és szorosabban ölelt magához. Egy pillanatra felnéztem rá és észrevettem sebeit az arcán. Egész jól álltak neki. Nem érdekel hogy hogyan néz ki. Szeretem őt.....
Itt az idő.
-Ezt már rég elakartam mondani neked.
-mit?-kérdezte Jeff
-Hát én már 10 éves korunk óta nem csak barátságot érzek irántad és azt szeretném mondani hogy....-mondatom Jeff lágy csókja szakította félbe
-Én is szeretlek!-majd újra megcsókolt
-Mostmár sosem hagylak el. Soha. Örökre veled maradok!-majd újra magához ölelt.
-Örökre.
Na remélem hogy tetszett ez a rész. Ha akartok kövi részt írjátok le kivel legyen.
Na CSÁÓÓ😄
