𝐋𝐎𝐍𝐆 𝐋𝐈𝐕𝐄 𝐓𝐇𝐄 𝐕𝐎𝐈𝐃.
" Folyamatosan azt szajkózod, hogy csak segíteni akarsz. Csak egy kérdésem van, miért? "
◂Amikor Stiles-t az Eichen-házba küldik összekeveredik egy rejtélyes lánnyal, aki már az első pillanatban felkelti az érdeklő...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
"Ma térjünk vissza a bűntudat kérdésköréhez. Ne lepődjetek meg, de szerintem a bűntudat hasznos. Ugyanis, érettségre vall." Magyarázta a fogalmam sincs hogy hívják nő, aki általában szokta nekünk tartani ezt a foglalkozást.
Ilyenkor mindig különböző témákról van szó, amiket kivesézünk és ezzel együtt kicsit jobban megismerjük a többieket.
Számomra ez az óra is ugyanolyan, mint a többi. Unalmas. A sötét hajú nő mellett ültem közvetlenül, velem szembe Stiles, mellette Oliver foglalt helyet.
Egész végig gyilkos pillantásokat küldtem a fiú felé, próbáltam minél jobban üzenni neki, hogy mostantól ne próbálkozzon semmivel se velem kapcsolatban.
A nő észrevette, hogy őt figyelem, de nem szólt semmit, hanem inkább egy random ember felé fordult. "Mary, mondtál valamit a bűntudatról, és valami zsigeri reakcióról."
"Azt mondtam megfájdítja a gyomromat." Morogta, én persze egy percre sem vettem le a szemem az előttem lévőről.
"A tünetek gyakran kiütköznek fizikailag. Nem csupán mentálisan." Magyarázta, majd ekkor ő is ránézett Stiles-ra.
Fejét hátrafordította, látszólag ideges volt valamiért. Pontosan tudtam mi történt a testtartásából és a mimikáiból ítélve. Hallucinált.
"Te hogy éled meg, Stiles?"
"Tessék, mi?" Nézett fel rá, homloka izzadni kezdett.
"Bűntudat. Hogy érzed magad tőle?"
"Feszülten." Válaszolt már-már túlságosan is hamar.
"Vagyis mintha szoronganál?" Stiles bólintott halványan. "Szeretnéd mielőbb helyrehozni a hibáidat. Vezekelnél. Ez az egészséges reakció."
A fiú elnézett párszor oldalra, majd lihegve fordult vissza egész végig a padlót nézve. Így kívülről nézve eléggé kiakasztó volt a látvány és frusztráló. Vajon én is így nézhettem ki?
"Szerintetek vannak, akik nem éreznek bűntudatot?" Nézett körbe a kis körön a nő érdeklődve.
Oliver felemelte a kezét. "A szociopaták?"
Apró oldalmosolyra húzódott a szám, amit valószínűleg ő is észre vett, ugyanis gyorsan lenézett ő is a talajra.
"Helyes, Oliver." Bólintott mosolyogva, Stiles pedig ha lehet még furcsábban viselkedett.
A nyakán lévő ereket szorongatta és baromi gyorsan vette a levegőt. Alapesetben nem érdekelne, de most úgy éreztem valamit tennem kell.
"Tarthatnánk egy rövid szünetet?" Szólaltam meg, végig a fiút nézve. A nő rám emelte tekintetét, majd Stiles-ra, aztán bólintott egy aprót.
A fiú felemelte a fejét és kíváncsian nézett rám. Biccentettem a fejemmel egyet oldalra, hogy kövessen, majd felálltam és elsétáltam egy picivel messzebbre.
