Még egy Malfoy! | Befejezett ✅ |

18. 𝓯𝓮𝓳𝓮𝔃𝓮𝓽

Kicsit nyúzottan ébredtem a tegnap este után. Még mindig nem fért a fejembe, hogy mégis hogy van képe George - nak ideállítani virággal csokival meg levéllel mint valami béna szerelmes filmben, azok után, hogy eléggé megbántott. De nem fogom hagyni, hogy miatta legyen rossz kedvem. Kizárom a fejemből. De, most az a legfontosabb, hogy megszerezzem a köpenyt Draco - nak. Azt hogy egyáltalán visszaadom e, azt még eldöntöm. Csak is kizárólag a köpeny miatt találkozom vele este.

Na persze még mindig szereted...

Nem! Nem szeretem! Próbáltam ezt a gondolatot elhessegetni, mert ez egyáltalán nem igaz. Próbáltam feltűnésmentesen lemenni a nagyterembe reggelizni, ami képtelenség volt, mivel szokás szerint rengetegen voltak. Szótlanul leültem a mardekár asztalához, ahol már szép számmal voltak a mardekárosok. Csendben enni kezdtem a szendvicsemet, amikor Draco megbökte a vállamat.

    - Te Hannah. Honnan szerzünk láthatatlanná tévő köpenyt? - kérdezte tanácstalanul.

    - Bízd rám. - mondtam határozottan.

    - Van ötleted? Honnan szerzel? - kérdezősködött.

    - Mondom BÍZD RÁM! - emeltem fel a hangom.

    - Pfúu hugi ma nem vagy valami barátságos. - csipkelődött.

    - Draco attól még mert kiderült, hogy testvérek vagyunk, ne szólíts huginak! - mondtam, majd sértődötten visszafordultam a szendvicsemhez és ettem tovább.

    - Bűbájtan lesz. Szedd össze magad. - szóltam oda még Draconak, majd felkaptam a cuccomat, és indultam a bűbájtan terem felé.

Draco értetlenül nézett utánam, majd megvonta a vállát és evett tovább.

Ebéd szünetben a közelgő kviddics meccsről beszéltünk. Mardekár - Hollóhát. Mehetünk megint gyakorolni. Közben azon gondolkoztam, hogy szólni kéne Melanie - nak, hogy ne csináljon százfűlé főzetet, mert simán megszerezzük a köpenyt anélkül is. Vagyis megszerZEM, mert tulajdonképpen csak én tudom hogy hol van. Úgy tudom, hogy George a titkos helyén tartja. Közben Flint jött oda hozzám.

    - Hannah remélem tisztában vagy vele, hogy ma délután várunk a kviddicspályán.

    - De a meccs az 2 hónap múlva lesz!

    - Hamar el kell kezdeni készülni. - mondta.

Remek. Akkor mehetünk gyakorolni. Egyébként még vissza kéne jeleznem George - nak, hogy jövök este. Remélem lepattintja Angelinát. Már indultam, hogy megmondjam neki, amikor megláttam, hogy érzelmes búcsút vesznek egymástól. Megvártam még befejezik, (vártam vagy 10 percet) majd odamentem George - hoz.

     - Tudok jönni este. - majd megfordultam, és indultam órára. Francnak kell a válasza.

Egyébként a tanórák gyorsan elrepültek, szinte észre se vettem őket. Estig Pansy - val és Melanie - val leszek. A klubhelységünk felé vettük az irányt. Közben beavattam őket a tervembe, hogy hogyan szerzem meg a köpenyt. Mivel csak ők tudtak arról, hogy jóban voltam Georgeal szóval csak nekik mondtam el.

     - Te komolyan elmész vele találkozni? - kérdezte meglepetten Pansy.

     - Igen elmegyek. De csakis a köpeny miatt, hogy végre megtudjuk kitől származik a jóslat, és lezárjuk ezt a jóslatos témát. Meg megakarom tudni, hogy engem miért adtak örökbe, amikor Dracot megtartották. De valamiért azt érzem, hogy ez nem lesz annyira egyszerű. Azt érzem, hogy valami veszély fenyeget minket, vagy legalábbis engem. De nem tudom mi. Óvatosnak kell lennünk.

    - És, hogy akarod megszerezni a köpenyt? Mivel elvileg csak ketten lesztek. - kérdezte Mel.

     - Csak kitalálok addig valamit. Vagy bízom a véletlenre.

Közben odaértünk a klubhelységünk bejáratához. Mikor beértünk, leültünk a kisasztalhoz, hogy nekilássunk a házidolgozatoknak.

Már eltelt pár óra amikor harangoztak. Tudtam, hogy most kell mennem. Feltápázkodtam, elköszöntem a lányoktól, majd indultam kifelé a kastélyból.

Mikor a fához értem, megtorpantam. Vettem egy mély levegőt majd kopogtam. George ajtót nyitott. Bementem a pici helységbe, ahol ismét megéreztem azt az illatot amikor először jártam itt. Vanília. Csodálatos. Leültem az egyik babzsák fotelébe. Szemeimmel már a köpenyt pásztáztam, ami nem messze, ott pihent mellettem. George becsukta maga mögött az ajtót, majd ő is leült velem szembe.

    - Ne haragudj a múltkoriért. Tényleg. Nem akartam, hogy így tudd meg. Sajnálom.

    - Á semmi gond már rég túltettem a dolgom. Az én hibám. Túlreagáltam a dolgokat. - mosolyodtam el.

Aha persze, még mindig ugyanúgy haragszom! Csak el kell hitetni vele, hogy minden rendben van és akkor leszáll rólam a hülye bocsánatkéréseivel!

    - Akkor örülök, hogy minden rendben. - mondta.

Ekkor kopogtak.

    - Á ez biztosan Angelina lesz. - mondta, majd az ajtó felé igyekezett.

Na neeee. Meghívta ezt a nőszemélyt is??? Én tutira nem leszek velük egy légtérben! Cselekednem kell!

Gyorsan odanyúltam a láthatatlanná tevő köpenyért, amit eltettem a táskámba. Mire visszafordultam megjelent előttem George, Angelinával. Ekkor elfogott a pánik.

     - Ööö nekem mennem kell bocsi. - mondtam zavartan.

     - De hát csak most jöttem! - mondta Angelina.

     - És te is csak most jöttél! - nézett rám George.

     - De mennem kell beadandót írni. - mondtam már totál elvörösödve.

     - Hát oké. - mondta csalódottam George.

     - Akkor sziasztok! - intettem zavartan, majd gyorsan kimentem a rejtekhelyből.

Huhh ez eléggé kínos volt de legalább megvan a köpeny! Gyorsan belebújtam, majd a Roxfort felé vettem az irányt.

Mikor a klubhelységhez értem gyorsan levettem a köpenyt, majd betettem a táskámba, és sietősen a hálókörletek felé vettem az irányt.

Bent Pansy - t és Melanie - t ébren találtam. Az ágyukon ültek és beszélgettek. Odafutottam hozzájuk, ledobtam a táskámat az ágyamra, aztán kihalásztam belőle a köpenyt.

     - Nem igaz, hogy megszerezted! Hatalmas szerencséd volt Hannah! - mondta elképedve Melanie.

     - Azta! - mondta Pansy.

     - Viszon ez kisebb mint hittem. Szerintem ez alá csak ketten Dracoval férünk be. - mondtam.

     - Szerintem nektek kell mennetek. Ránk is számíthattok, de ezt egyedül kell megoldanotok. - mondta csalódottam Pansy.

     - Igazad van. - mondtam.

Az este további részében beszélgettünk, beszámoltam nekik arról, hogy hogyan szereztem meg a köpenyt, és hogy mi volt, meg hogy Draconak, mit mondok majd, hogy hogyan szereztem meg a köpenyt. Mert hát igen. Azt nem mondhatom neki, hogy, George Weasley adta. Vagyis hát elloptam, de ez nem lényeg. Végül abban állapodtunk meg, hogy nem mondjuk neki még el egyenlőre az igazat...

_______________________________________

Hát sziasztok!

Bocsi a hatalmas kihagyásért, elég régen volt rész, de az a lényeg, hogy itt van az új, remélem tetszett!

Folytatás következik......