Gyönyörű sorscsapás ᵐⁱⁿˢᵘⁿᵍ [✓]

»10. rész«

-Úristen, ez még cukibb. - mondta hangosan hatalmas mosollyal. - Oké, én drukkolok nektek. - közölte.

-Jeongin... - mondtam ki nevét elvörösödve. - Maradj már. Mi az, hogy nekünk? Kettőnk közül csak én szeretem. Viszonzatlan. Tudod mit jelent az nem?

-De akkor miért akarná jobbá tenni az évedet?

-Kell neki a válaszom és azért. - közöltem.

-Mit kérdezett?

-Azt, hogy szeretem-e...

-Ennyire nyilvánvaló, hogy már rá is kérdezett? - kérdezte meglepetten.

-Nem. Hyunjin hozta fel. Úgymond kijelentette, hogy ez így van. Aztán Minho rákérdezett. A válaszomért cserébe meg jobbá teszi az évem. - meséltem sóhajtva.

-Miért akarja ennyire tudni? - kérdezte.

-Honnan tudjam?

-Mi van, ha... Azért akarja tudni, mert szeret téged? - kérdezte.

-Mondták már neked, hogy szokásod túlgondolni a dolgokat? Azt az idegen fiút is túlgondolod. - közöltem.

-Gonosz vagy... De, ha igazam lesz, akkor meghívsz egy fagyira. Vagy forrócsokira. Attól függ, hogy milyen idő lesz. - mondta elgondolkozva.

-Ha meg nem, akkor te veszel nekem.

-Oké. - egyezett bele.

-Már veheted is nekem. - vágtuk rá mind a ketten egyszerre, majd nevetni kezdtünk.

-De tényleg. Ezt buktad. Elég kicsi az esélye annak, hogy igazad legyen. Hiszen... Nem is ismer. - közöltem.

-De te sem ismered akkor igazán nem?

-Hát... Jó ez igaz, de... Hagyjuk jó?

-Jó. Majd meglátjuk, hogy mi lesz. - mosolyodott el. - Lassan mennem kéne viszont.

-Ilyen hamar? Most jöttél csak.

-Tudom, de anya nem szereti, ha suli időben sokat vagyok el. - nevetett fel kínosan. - Mindenképpen írok még ma. Hallanom kell a fejleményeket. - mosolygott.

-Nem akarsz te beszélni vele inkább? - kérdeztem nevetve.

-A te kukkolód. - emelte fel a két kezét védekezésképpen.

-Nem kukkoló. Csak pont látott. - közöltem.

-Higgyük azt, hogy igazad van. - nevetett.

Jeongin felvette a táskáját, majd lassan leindultunk a földszintre, ahol anya szomorúan nézett a fiúra, miután megtudta, hogy hazamegy.

-Jövök még. - mosolygott Jeongin anyura.

-Gyere csak Drágám. - mosolyodott el anya is. - Vigyázz Jisungra a suliban.

-Tudok vigyázni magamra. - közöltem morogva.

-Jisungra többen is vigyáznak. - mondta Jeongin mosolyogva, majd integetve kilépett az ajtón.

Nem... Ezek csak véletlenek voltak.

*********

Már elég későre járt, mikor az utolsó füzetemet tettem bele a táskámba. Minden elő volt készítve holnapra, ráadásul már a fürdéssel is végeztem. Ezután pedig a telefonommal a kezemben dőltem be az ágyba, ahol beállítottam az ébresztőt reggelre, majd amint kiléptem onnan tekintetem az instagramon landolt.

Vissza se írtam annak a fiúnak...

Bizonytalanul nyitottam meg az alkalmazást, majd végül a beszélgetésünket.

han_sung
Itt vagyok.

Percekig néztem a válasz nélküli üzenetemet, majd amint kezdtem megunni a várakozást már jött is a válasz.

mnsng_lee
Azt hittem nem is írsz már...

han_sung
Rosszul hitted.

mnsng_lee
Baj van?

han_sung
Képzeld magad az én helyembe. Milyen érzés lenne neked, ha egy idegen írogatna neked? Ráadásul az idegen barátkozni próbál.

mnsng_lee
Minden barátunk idegen volt a kezdetekben. Meg hát ismerjük egymást.

han_sung
Mondd már el, hogy ki vagy...

mnsng_lee
Nem, most nem.
Majd egyszer elmondom.

han_sung
Hát akkor jó éjszakát.

Amit elküldtem neki az üzenetet idegesen zártam le a telefonomat, aminek képernyője egyből felvillant. Hiába köszöntem el tőle, akkor is kíváncsi voltam arra, hogy mit írt, így újra megnyitottam a beszélgetést.

mnsng_lee
Meg ne próbálj aludni Jisung.

han_sung
Talán azt is tudod,
hogy hol lakom?

mnsng_lee
Nem, azt nem.
De akkor se aludj.
Elég nagy vagy már ahhoz, hogy fent maradj tovább nem?

han_sung
Te meg elég kicsi lehetsz, ha nem mered felvállalni magad...

mnsng_lee
Nem az, hogy nem merem.
Csak még várni szeretnék.

han_sung
Mégis meddig?

mnsng_lee
Ez tőled függ Sungie.

Sungie...
Minho is így hívott...

han_sung
Ne hívj Sungienek.

mnsng_lee
Miért ne?

han_sung
Mert te nem Ő vagy...

Ezután pedig kikapcsoltam az internetet a telefonomon, végül lezártam a képernyőt, majd az ágy melletti éjjeliszekrényre tettem a készüléket.

Még hogy ismerjük egymást...
Akkor névről már ismernelek kéne.