Provizor (Kirishima x Reader) 🇭🇺

7.

Bakugou a kezében lévő felespoharat fejjel lefelé csapta a pultra, miközben tekintetét Kirishimára emelte, aki ugyan ezt a mozdulatsort tette, majd elvigyorodott így megvillantva hegyes fogait. A szőke tekintete most nem volt mérges, mint általában. Arcán halvány pír pihent az alkoholtól, akár csak barátjának. Már hat hónapja nem látta a kiküldetéses bevetése végett.

Vissza tértek az asztalukhoz, ahol leejtették magukat a székre.Pár perce már csendben voltak, de ez egyikőjüket se zavarta. Bakugou végül mégis megtörte a csendet.

-Milyen volt a bevetés?-nyúlt korsojáért.

-Úgy emlékszem leadtam a megírt jelentést.-vonta össze szemöldökét a vörös, miközben hanyagul hajított pár darab sós mogyorót ajkai közé.

Katsuki halk sóhajt engedett ki ajkai közül. Könyökét az asztalra helyezte, és közelebb hajolva megtámasztotta fejét. Szőke tincsei kissé szemébe lógtak.

-Nem fogsz rákérdezni, igaz?-emelte meg a korsót. Kirishima összerezzent. Igen, ez volt az a feszültség, amit a szőke érzett.  A vörös elvetette tekintetét és össze préselte ajkait. Nagyon küzdött. Katsuki megforgatta szemeit, majd magába engedte a korsó maradék tartalmát.-Jól van. Velem alig beszél, de jól van.

-Persze hogy nem beszél veled Bro! A szart is kiijeszted szegény lányból!-nézett értetlen barátjára. Erre a szőke felnevetett, vissza dőlt hátra, és egyik ujját a pólója nyakába akasztva húzta el azt bőrétől.

-Vagy csak túl szexinek tart.-vigyorodott el gonoszan, majd mikor meglátta a szikrázó vörös szempárt Kirishima elsötétült arcán, vigyora szélesebb és gonoszabb lett.-Oi, Fura Hajú! Csak nem belezúgtál a kis ribibe?

-Ne beszélj így róla!-szűrte ki össze szorított fogai közül.-És ilyesmiről szó sincs.

Ekkor Katsuki ismét előre hajolt a támaszkodó pózába, miközben rendelt még egy kört.

-Nyugodj le a picsába.-mondta.-Tényleg annyira gyökérnek nézel, hogy nem jövök rá a reakcióidból? Túl könnyű..-forgatta ismét a szemeit.-Csak jobb lett volna tőled hallani, ha már a legjobb barátod vagyok.

-De a felettesem is.-válaszolt halkan.

-És szerinted ki nem szarja le, mikor sörözni vagyunk?-kortyolt az új korsóból.-Az se érdekel ha megkefélted, viszont egész este azzal basztad fel az agyam, hogy szugeráltál, de gecire nem kérdeztél semmit. Ha érdekel valami, csak kérdezd meg Baromarc.

A vörös halványan elmosolyodott. Lehunyva szemét emelte ajkaihoz a korsót.

⚔️⚔️⚔️

(Név) a szobájában volt, tudta hogy nemsokára jönnek a vendégek. Ahoz képest, hogy gazdag lány volt sose szerette a felhajtást. Mérges is volt múltévben, mikor össze hoztak neki egy hatalmas bulit, ahol körülbeül a háromnegyed részét a vendégeknek nem is ismerte. Ráadásul Kirishima se örült neki,hiszen alig tudta szemmel tartani védettjét.

Pontosan ezért egyeztek meg abban, hogy most csak a lány közeli barátai lesznek jelen, tehát Hikari, Manami és a srác, aki mivel egy világ körüli turnét kapott Kirishimának még nem volt szerencséje találkozni vele. Meg pár régi barát, akikről már annyit mesélt. Összesen talán magát és (Név)et is bele számolva nyolcan lettek volna.

Furcsálta is mikor az érkező autókból összesen hét ember szállt ki. (Név) ekkor lépett be a hallba. A léptek zajára Kirishima meg is fordult, majd kicsit tátva is maradtak ajkai.

A lány gyönyörű volt. Gyönyörűbb, mint eddig bármikor. Ajkain halványan csillogott az alig színezett szájfény. A ruha, mely halvány (kedvenc szín)ben pompázott, tökéletesen állt rajta. Szeme csak ki volt húzva ahogy általában szokta.