✔️ Celeb szerelem /Orbán Olivér & Kempf Zozo ff./ ✔️

~ 30. rész ~

Izabella szemszöge
Életemben nem aludtam ilyen jól mint most. Arra keltem h valaki simogat. Mikor kinyitottam szemeimet Zozoval találtam szembe magamat. Őszintén szólva kicsit megijedtem h ő h kerül ide de aztán beugrott h este a mellkasán aludtam el. Nagy mosolyra húztam számat.
Zo: Jó reggelt szépségem!
I: Jó reggelt! -másztam közelebb hozzá
Zo: H aludtál?
I: Soha jobban! -pusziltam meg száját- Te?
Zo: Melletted nehéz nem jól aludni! -mosolygott- Úgy kérdeznék valamit... de félek a válaszodtól.
I: Mondd nyugodtan! -mosolyogtam
Zo: Majd később! De gyere menjünk! Vár Tihany és már mindenki fent van. Zoé már be is jött és csak nézett aztán szólt.
I: Jézus -nevettem
Gyorsan felvettem egy ruhát, megmosakodtam, fésülködtem, fürödtem... tipikus reggeli rutin aztán elindultunk le a néphez.
Vajon mit szeretne kérdezni Zozo? Talán azt amire gondolok? De először Olivérrel kell beszéljek. Ezt most meg is teszem. Odamentem Olivérhez és arrébb hívtam.
-Beszélnünk kell! -mondtuk egyszerre
O: Kezd te!
I: Már nem olyan a kapcsolatunk mint volt, és nem igazán érzem azt amit eddig. Legjobban az bánt h eltávolodtunk és h még eltűntél hetekig... mindegy ezt a témát hagyjuk! Nem szeretnék veled összeveszni, rossz kapcsolatban lenni mert egy eszméletlenül jó barátom vagy aki hihetetlenül jól csókol -mosolyodtunk el- és nagyon szeretlek. Szóval én már csak barátként tekintek rád!
O: Gondolatolvasó vagy? Ugyanezt érzem, de azért flörtölgethetünk?
I: Úgy gondolom igen! -nevettünk
O: Szerintem... jobban kijöttünk amíg nem jártunk vagy hasonló!
I: Igen! Köszönöm h ilyen megértő vagy! -öleltem meg majd visszamentünk a konyhába és odamentem Zozohoz
Zo: Na mizu?
I: Megbeszéltük Olivérrel. Már csak barátok vagyunk! -mosolyogtam majd megöleltem
Zo: Szerencsére -nevetett
Gyorsan megreggeliztünk, összepakoltunk és beültünk a kocsikba. Átmentünk komppal a Tihanyi-félszigetre.
Z: Úgy szeretem ezt a helyet!
A: Igen én is! Olyan finom levendulás fagyik vannak! -igen, Szandinak ez a legfontosabb, imádja a fagyit!
B: Ja és a levendulás méz! Hűha, verhetetlen!
Dá: Igen az nagyon finom!
N: Van levendulás pálinka?
Zo: Mr. Harcsa úr lételeme... -nevettünk
I: Felmegyünk az apátsághoz?
Ga: Még jó!
Sétálgatunk Tihany aranyos kis utcáin és nézzük az éttermeket h hova menjünk majd enni. Egyszercsak Zoé sikítása zavarta meg a csendet.
Z: Á -sikítást képzeljetek el
Ge: Mi a baj? -rohant oda Geri mire én elmosolyodtam
Z: Megtámadott egy darázs! -mondta majdnem sírva de mégis nevetve amin én elkezdtem hangosan nevetni- Ne nevess ki! -nézett rám durcásan
I: Jól van, bocsi! -nevettem- Csak ugyanilyen vagyok
A: Jujj bocsi h témát váltok, de nem csinálunk itt képeket? Olyan jó a háttér!
E: Pont ezt akartam kérdezni.
Zo: De akkor rólam is csináltok képeket! -nevetett
I: Igen szerintem is jó helyszín! -értettem egyet Szandival és Enikővel
Már most rengeteg képet csináltunk. Most nagyon engem akarnak.
I: Nem, még mindig nem vagyok modell meg semmi ilyen! Nem nem!
O: Aurora drága, mindenki tudja h modellkedsz is!
Zo: Na igen! Sőt, nem is kell modellkedj! Gyönyörű vagy! -én erre csak rámosolyogtam. Egyem meg de cuki!
Végül rávettek h csinálhassanak rólam képeket!
Z: Dobd hátra a hajad! -erre forgattam szemeimet- Na! Csináljad már!
I: Jól van na! -tettem amit mondott. Nagyon hülyén érzem magam
Zo: Ezek tuti jó képek lesznek! -harapott alsó ajkára
Z: Óóóó Szépfiú! Állj mellé! Kell rólatok közös is! -jött oda Zozo- Bella ugorj fel a hátára!
I: Mii? Nem!
Zo: Na csináldd amit a fényképész mondd!
I: Jól van! -ciccegtem. Nem tudom miért... lehet csak mert nem akartam a többiek előtt na...
Z: De cukkkik! -mondta vigyorogva- Na oké! Szállj le a hátáról és nézzetek egymás szemébe, közben fogjátok meg egymás kezét! -mivaaan?
I: Ezt direkt? -tátogtam oda neki mire ő bólogatott. Így is lőtt pár képet.
Zo: Gyönyörű szemeid vannak! -mondta közben mire én elpirultam és mosolyogtam- Szeretlek
I: Én is!
Dá: Nem akartok valami esküvői magazinba menni modellnek?
N: Annyira cukiiiik! -mondta kislányosan mire mi nagyon nevettünk
Z: Úristen ez a kép olyan őszintén nevetős lett! Jólvan előző pózt! -még lőtt pár képet- Oké, Zozo csókold meg Bellát -ebbe már nem tudtam belekötni csak elmosolyogtuk magunkat.
Nem az volt h hirtelen megcsókol... á dehogy, h még hatásosabb legyen szép lassan közelebb hajolt, lehunytam szemeim, majd lassan megcsókolt. Ahj megint érezni azt a dús ajkait...
Z: Ahw de cukiiiiik!
N: Ahw de cukiiiik! -mondta úgy mint Zoé. Mi erre belenevettünk csókunkba.
Ga: Amúgy ti együtt vagytok? -nem válaszoltunk. Zozo felém fordult és a szemembe nézett
Zo: Izabella, még soha de soha nem találkoztam olyan lánnyal mint veled. Ilyen gyönyörű, tehetséges, aranyos, megértő... és még sorolhatnám a pozitív tulajdonságaidat! -kezdtem el könnyezni, de csak mert picit fújt a szél...- És mondhatnám tovább h mi fogott meg ennyire benned, de nem tudom szavakba foglalni. Szimplán ez egy érzés h tudom h te kellesz nekem! Szóval... Bella, lennél a barátnőm? -ez a kérdés... Úristennnn!
I: Igen! -bólogattam! Majd megöleltem mire ő felemelt!
A többiek mind ujjongásba kezdtek
Zo: Szeretlek! -ki se tudtam mondani h én is, mert már ajkaink összetapadtak
Csináltunk még csoportképeket, majd folytattuk utunkat.
Szóval nekem most barátom van! H tessék? Barátom van? Hihetetlen! Ha most le tudnám írni h milyen boldog vagyok!
Imádom ezt a fiút!

/kövi részben folytatás.../