Mélyvíz

8. Fejezet

— Mintha úgy hallottam volna , hogy nemet mondott. - szólalt fel egy ideges , rideg hang , amit akármikor megismernék . Damian. Szemeiben düh égett . Mérhetetlen düh . Ahogy találkozott indulatos pillantása az én kétségbeesett tekintetemmel ;  fellélegeztem . Tudtam , ha ő itt van nem eshet bántódásom , bíztam benne. Gondolkodás nélkül megindult felénk majd vállánál fogva lerángatta rólam erőszakos öccsét . Szinte pillanatok alatt a tapétás falhoz vágta . A meglepődött Jamie fájdalmasan sóhajtott , majd miután realizálta a történteket kikerekedett szemekkel figyelte a dühtől izzó Damian-t.

— Oh , Damian . . . én . . . öhm . . . mi . . . izé . . . - dadogott össze -vissza , pár perccel ezelőtti magabiztos ,kéjes kisugárzását átvette a félelemmel teli , kétségbeesett jellem . Van egy mondás miszerint félelmünkben derül ki , hogy kik vagyunk valójában . Ezek szerint Jamie egy meghunyászkodó , alattomos alak .

— Megmondtam , ha egy ujjal is hozzáérsz nem fog érdekelni, hogy a testvérem vagy ! Tudtad ! Nagyon jól tudtad , hogy fontos nekem ez a nő , mégis megkörnyékezted. - Damian szinte köpte a szavakat , hangja a megszokottnál is mélyebb volt és indulatosabb , mint eddig valaha, színtisztán látszott , hogy nem sok kell és eldurran az agya . — Mondj nekem egy nagyon jó okot , hogy ne verjelek félholtra . - hangja immár nyugodtan csengett , vérfagyasztóan ! Egyre közeledett halálra rémült öccse felé , lehelete érintette a férfit .

— É-én . . . sa-sajnálom . - szólt rettegve Jamie , homlokára verő fény által gyöngyöző bőre egyre csak csillogott . Damian gondolkodás nélkül lendített öklét , ami Jamie állkapcsán ért célt , a férfinek pedig kissé megingott a stabilitása . Az érintett fél automatikusan felhasadt ajkához kapott , szemeiből kivehető volt a viszonzott indulat és düh de ezeket mind elnyomta a félelem . Félt , rettegett .

— Dehogy sajnálod , te alattomos sunyi dög! - üvöltötte Damian teli torokból , hangja hatásara összerezzentem és egyre jobban küzdöttem a könnyeim ellen , nem láthatnak még ennél is jobban elgyengülve .

Damian keze ismételten lendült de ezúttal Jamie gyomrát találta el , a férfi az ütés hatására megrökönyödött . Próbálta viszonozni , de Damian lefogta lendülő karját majd ismét lesújtott viszont ez alkalommal öccse szemöldöke kapta az ütést . Jamie egyre inkább kezdett gyengülni ,már nem ütött többet , hanem csak tűrt . Éreztem , ahogy eluralkodik rajtam a pánik és egyre inkább küszködtem a sírás ellen .

— Istenem , Damian . . . kérlek . . . hagyd abba. . . könyörgöm . - szipogtam elfojtott hangon , miközben elkaptam lendülő karját és próbáltam elhúzni öccse kék - zöld foltos teste mellől, de egy tapodtat sem moccant . Aztán megjelent a lépcsőn lihegve feltrappoló Samantha és Maria . A két nő ledöbbenve figyelte a szemük előtt történő eseményeket . Maria meghökkenésére szája elé kapta a kezeit , Samantha pedig dühöngő bátyja felé indult .

— Damian elég lesz . Inkább hűtsd le magad . - kiáltotta a lány majd bátyja elé állt ezzel védve Jamie összevert testét . Damian megrázta a fejét és elfordult feldúlt húgától egyenesen felém. Erősen megragadta a felkarom majd remegő testem maga után kezdte húzni , nem törődve a halálra rémült Mariaval . Reszkető tagjaim botladozva önkéntelenül haladtak a férfi után , elmém megállt a pánik és a rettegés között . Fel sem tudom fogni , hogy merre vezet , karom erősen tartja és maga után rángat viszont a körülöttem lévő környezetet képtelen vagyok megismerni . Nem szólt hozzám csak szótlanul trappolt mellettem. Végül beültetett egy autóba és behuppant mellém .

— Floyd , a klubba a lehető leggyorsabban.

***

Jelenleg Damian kényelmes foteljában ülök az íróasztalával szemben , még így pár óra elteltével is elönt a pánik ha a délelőtti eseményekre gondolok . Damian teljes nyugodtságban ütlegelte egyetlen öccsét , de ami ennél is jobban megrémiszt , hogy magabiztos volt , tudatos . Vannak pillanatok , amikor halálfélelmet érzek mellette , de máskor legszívesebben vele élném le az életem hátra lévő részét .