Utálatból szerelem (BEFEJEZETT)

❤️ 4. fejezet ❤️

Nagy levegőt vettem, mielőtt beléptünk volna a házba. Éreztem, hogy senki nem fog örülni Jake-nek.

- Jane - ölelt át anya, amint meglátott. - Hamar érkeztél, és hoztad... ő nem Jason - nézett végig Jake-en.

- Nem. Ő Jake.

- Jake Kirby - mutatkozott be.

Láttam anya arcán, ahogy leesett neki, ki is ő. Megjelent apa is, aki már tisztában volt vele, hogy az a Jake.

- Mit csinál ő itt, Jane? - nézett rám, egy pillantást sem pazarolva Jake-re.

- Együtt vagyunk - kulcsolta össze az ujjainkat Jake, és felemelte a kezünket.

- Nem, nem vagyunk - húztam el a kezemet. - Jake elhozott, mert tönkrement a kocsim. És másképp nem tudtam eljönni.

- Régen bántottad a lányomat, most meg rányomulsz? - nézett apa mérgesen Jake-re.

- Apa - szóltam közbe. - Nem megyünk inkább be, ahelyett, hogy mindent itt az ajtóban beszélünk meg?

Félreálltak, és utat adtak nekünk. A szüleim beljebb mentek, amíg mi az előtérben maradtunk, hogy levegyük a cipőnket.

- Mi volt ez az együtt vagyunk dolog? - vontam kérdőre.

Nem volt esélye válaszolni, mert megláttam Alexandert, a bátyámat.

- Alec - öleltem át. - Nem tudtam, hogy itt leszel.

Csak elijesztésképpen mondtam Jake-nek, hogy a bátyám itt lehet. Meg se fordult a fejemben, hogy pont találkozunk itt vele.

- Gondolom, akkor őt nem hoztad volna magaddal.

- Kérlek, ne csinálj semmit.

- Csak meglep, hogy szóba állsz vele egyáltalán. Tekintve a történteket.

- Hidd el, nem szívesen.

Elindultam én is beljebb a házba, és csak egy kicsivel később jöttek utánam a fiúk. Valamit mondhatott Jake, mert Alec arcáról eltűnt a szúrós tekintet, és jól el is beszélgettek ezek után egymással.

Anya is felengedett, és magához hűen kedvesen viselkedett Jake-kel. Apa volt az egyetlen, akiben megmaradt az elutasítás a hívatlan vendég felé. De ahhoz képest egész jól telt a délután addig, amíg Jake meg nem kérdezte, hogy hol van Keyla.

Anya arcáról azonnal eltűnt a mosoly. Apa még dühösebb lett. A bátyám pedig felkelt, és kiment a házból.

Éreztem, hogy itt az idő, hogy lelépjünk. Gyorsan el is köszöntünk, és elhúztuk a csíkot.

- Minek kellett megkérdezni Keylát? - szólaltam meg, amikor már egy ideje utaztunk.

- Hát mert nem volt ott, és érdekelt, hol van - adta az ártatlant.

- Keyla halott, Jake - mondtam ki először azóta. Ezzel magamban is tudatosítottam.

- Mi? - lepődött meg.

- Erről beszélt az egész város. Ezt mondták minden hírcsatornán. Keyla Saltzman meghalt, miután fenyegető leveleket hagyott Avery Jones-nak. Luke Fitzgerald a saját életét veszélybe sodorva okozta Keyla véletlen halálát, de ezzel megmentette Avery-t - idéztem fel. - Nem lehet, hogy senkitől nem hallottál róla.

- Ha tudok róla, nem kérdezem meg.

- Belőled kinézem. Miért füstöl a kocsi? - néztem előre a sötétben alig látható füstöt kiszúrva.

- Miről beszélsz? - pillantott az én oldalamra, ahol a motorháztető alól jött ki a szürke füst. - Uh, ez nem jelent jót.

Amint ez kimondta, a kocsi furcsa hangokat kezdett el kiadni, ezért Jake gyorsan lehúzódott az út szélére.

Kiszálltunk, és kinyitotta a motorháztetőt. Világított a telefonjával arra a részre, ahol az előbb füst jött ki.

- Mi baja? - kérdeztem.

- Még nem tudom. Tartanád? - nyomta a kezembe a telefonját.

- Hogyne - vettem el tőle, és odavakuztam, ahol éppen csinált valamit. - Szóval? - kérdeztem újra.

- Még most se tu...

Nem tudta befejezni, mert fehér füst robbant ki hirtelen az autóból. Mindketten gyorsan elhátrálunk.

- Asszem, ez tönkrement - jegyezte meg Jake.

- És akkor mi lesz?

- Megtudnám csinálni. A garázsomba, az eszközeimmel, meg rendes fénynél. De most este van, és semmi cuccom nincs hozzá.

- Akkor mi most mit csinálunk?

- Én előveszem a plédet a csomagtartóból. Lehajtom a hátsóülést, hogy egybe legyen a csomagtartóval. És csinálok egy kényelmes helyet az alváshoz, mert fáradt vagyok. Te meg kitalálod, mit akarsz.

- Itt vagyunk a semmi közepén - mutattam körbe. - Mégis mit tudnék csinálni?

- Biztos kitalálod - nyitotta ki a csomagtartót, és úgy csinált, ahogy az előbb mondta.

Én meg csak néztem őt, és közben gondolkodtam, hogy mi tévő legyek.