𝔽𝕣𝕠𝕞 ℍ𝕒𝕥𝕖 𝕋𝕠 𝕃𝕠𝕧𝕖🥀 [𝓫𝓪𝓴𝓾𝓭𝓮𝓴𝓾 𝒻𝒻.]

16.rész

Deku szemszöge:

Elkezdtem nyitogatni a szememet, amibe a nap enyhén belesütött, ezért hunyorítani kezdtem. Ekkor valaki behúzta a függönyt.

-Úristen! Azt hittem elveszítünk! *nézett rám Akemi*

-Mi történt? *kérdeztem meglepetten*

-Majdnem meghaltál. Az még hagyján, hogy kihúztad az infúziót, de miért hiányzott a gyógyszerből több, mint általában? *emelte fel a gyógyszeres üveget*

-Elég terhelés érte már... *támaszkodott egy alak az ajtómnak*

-Azt mondtam kerüld! *kiabált Akemi*

-Felejtsd el! Majdnem meghalt miattad! *kiabált vissza a másik*

-Figyelj Deku... Szeretném ha elkísérnél engem valahova. *mondta Kacchan, miközben egyre közelebb jött*

-Kacchan... Megmondtam, ami nem megy, ne erőltessük!

-Attol segíthetek eligazodni pár dologgal kapcsolatban. *mondta lehajtott fejjel*

-Arrol szó se essék, Deku itt marad! *szólalt fel Akemi*

-De én szeretnék menni.

-Hehh, rohadt kurva! *vágta oda Kacchan Akeminek*

-Nem engedhetem, hogy így beszélj velem! *tiltakozott Akemi*

-Csak annyit kérek, hogy ültess be a kocsimba Akemi. *kértem meg*

-De Izuku-kun... *akadt félbe*

-JÓL HALLOTTAD! *ordított erőteljesen Kacchan*

-Kérlek Aki! *becéztem a lányt*

-Rendben!... *sóhajtott, majd elment a kocsimért*

-És hova szeretnél vinni?

-Először is öltözz fel! *mondta Kacchan*

-M-mármint itt és m-most? *dadogtam*

-Segítsek? *kérdezte*

-NEM! *pirultam el*

-Akkor talán azt akarod, hogy Akemi segítsen? *kérdezett ismét*

-Ő szokott. *pironkodtam*

-Csodás...

-Szeretlek Kacchan, köszönöm! *mondtam, akár egy barát a barátnak*

Ő csak sóhajtott egyet, majd megszólalt.

-Én is köszönöm!

-De hát mit? *kérdeztem*

-Hogy megmutattad, mit is jelentesz nekem igazán. *válaszolta*

Erre csak félrenéztem, és észrevettem Akemit a tolókocsimmal.

-Pattanj! *fogott meg, amikor Kacchan ellökte rólam Aki kezét*

-Bakugou! Nem tudod, hogy... *akadt félbe Akemi*

-Áuuu! *kiabáltam fel*

-Bakugou! Pont a törésnél fogod! *kiabált a szőke lány*

Szegény nem tudta mit csináljon, ezért inkább visszaületett az ágyra.

-Bocs... *motyogta az orra alatt*

Én intettem a kezemmel Kacchannak, amire idejött hozzám. Ekkor a nyakába borultam.

-Így kell tenned! *mondtam neki*

Ekkor beültett végre a kocsiba.

-Mehetek ebben a göncben? *kérdeztem Akemitől*

-Persze drága! *válaszolt* -Vigyázz rá Bakugou! *nézett Kacchanra*