Ha kiváncsi vagy a történet mögött rejtőző munkára, inspirációkra, esetleg még írói tanácsokra is, tapasztalatokra tőlem, vagy csak szimplán kell valami, ami elszórakoztat addig, amig érkezik a következő fejezet, akkor kukkants bele ;)
Ez a kis szös...
Arra gondoltam, hogyha már behind the scenes, akkor szerkesztetlenül bedobom az első mondatokat, amiket papírra (pontosabban word doksiba) vetettem Idával kapcsolatban.
Egyszer olvastam egy nagyon jó oktató könyvet a forgatókönyvírással kapcsolatban, ahol az író azt tanácsolta, hogy karakteralkotáskor érdemes az illetőnek nagyjából minden tíz évének történetét leírni (gyerekkor, tinikor, fiatal felnőttkor, stb.) Valamint meg kell határozni a fő motivációit, ami a történetben végig hajtja őt, és a karakterfejlődési útvonalát is. Én ezt nem mind teljesítettem (bár valamennyire törekedtem rá), az utóbbit pedig nem teszem be, mert az lehet, hogy spoiler lenne még :D.
//És igen, igen, készül már az új fejezet is//
Kérdés: Ti milyen részletességgel dolgozzátok ki a karaktereiteket?
És akkor íme azok a bizonyos első gondolatok (még egyszer mondom, teljesen nyers változat):
"Ida:
- szélboszorkány
- magas, nyúlánk, tejfölszőke hajjal, kék szemmel, fehér bőrrel
- 20 éves
Mikor megfogant, édesanyja elszökött vele egy országvégi kis faluba, és ott földművelésből éltek, anyja földmágus, így nem volt nehéz. Nem igazán játszhatott a falubeli gyerekekkel, mert nem volt szabad kiderülnie, hogy kik ők. Iskolába járhatott, de csak mindenféle kütyükkel, amik visszatartották az erejét.
Anyja tanította varázsolni, olyan nőt akart belőle nevelni, aki méltó ellenfele férfiaknak, és megtudja védeni magát, hogy megvédhesse a szabadságát. Anyja elnyomva nőtt fel, ő nem volt olyan jó mágus, Idát könyvekből tanította, aztán Ida magától tanult. Sosem tudta összevetni az erejét senkivel, de könnyedén ment neki a varázslás, ezért úgy gondolja, hogy nagyon erős.
Gimnáziumba egy közeli kisvárosba járt, ahol már szerzett barátokat, leginkább egy fiút, Ethant. Ethan különösen sokat lebzsel körülötte. Gimi után Ida nem mehet egyetemre, nem mehet még nagyobb városba, ott már veszélyes. Ethan jogi egyetemre megy, de hétvégén gyakran hazalátogatnak.
Ida könyvesboltban helyezkedik el, és sokat dolgozik, hogy ne kelljen arra gondolnia, mennyire magányos, és mennyire unalmas életet fog élni.
Édesanyjával amúgy jó kapcsolatot ápol. Hálás neki, amiért megmentette őt gyermekkorában, és felnéz rá, hogy volt mersze ehhez. Ugyanakkor néha elgondolkodik azon, hogy mi lett volna, ha ott maradnak. Mindkét esetben korlátolt életet él, de vajon melyik lehet a jobb?
Szabadidejében, mivel kis faluban laknak a természetjárás a kedvenc elfoglaltsága, mert akkor nem kell korlátoznia az erejét, és néha elengedheti magát. Egyébként imádja boszorkányerejét, és gyűlöli, hogy nem használhatja.
Drámai szükséglete: nagyon unalmas az élete, és kilátástalan, ezen szeretne változtatni, de nem tudja, hogyan
Ida nagyon tehetséges lány, gyorsan tanul, kész intellektuel. Nehezen tud megmaradni a fenekén. Hallgat annak a szavára, aki bölcs. Nem kezdeményező jellem, de könnyen bele lehet rángatni dolgokba az igazságérzetének köszönhetően."
Inspirációs képek Idához:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
